Cikkek, tanulmányok
Helyi ökoközöségek. Ökofalvak. Ökolokalizáció. Permakultúra. Nemnövekedés.
honlapok könyvek, kiadványok cikkek, tanulmányok filmek, videók összes
Hiányzik valami? Ajánlj Te is linket!
Összesen 13 találat
-
Hunyadi Attila: Az „etikus társadalmi szerződés” baszkföldi példája: a Mondragon Szövetkezeti Csoport
TovábbHunyadi Attila: Az „etikus társadalmi szerződés” baszkföldi példája: a Mondragon Szövetkezeti Csoport
A cikkből megismerhetjük a baszk Mondragon szövetkezeti hálózat történetét, létrejöttének társadalmi hátterét, a baszk regionalizmus és közösségiség keresztényszociális gyökereit. A szövetkezeti csoporton keresztül a cikk bemutat különböző szövetkezeti típusokat és azt, hogy ezek hogyan kapcsolódnak egy egységes, egész régiót átfogó rendszerré. Megtudhatjuk, mi is az elsődleges és másodlagos szövetkezet, hogyan lehet elérni a valóban teljes foglalkoztatottságot és azt is, hogyan lehet egyetemet fenntartani a tanulók, oktatók, ipari szövetkezetek autonóm társulásával. A szerző egy olyan modellt mutat be a cikkben, mely a mai versengő világgal szemben képes fenntartható, etikus, szolidáris és életképes alternatívát felmutatni.
-
Milyen egy munkahelyen mindenkivel egyenlőnek lenni – te dolgoznál egy szövetkezetben?
TovábbMilyen egy munkahelyen mindenkivel egyenlőnek lenni – te dolgoznál egy szövetkezetben?
Az országban sok szövetkezeti formában gazdálkodó vállalkozással lehet találkoznia, azonban talán az egyetlen a Gólya Szövetkezeti Presszó és Közösségi Ház, mely az eredeti szövetkezeti alapelveknek és értékeknek megfelelően működik. A sors fintora, hogy a Gólya hivatalos jogi formája korlátolt felelősségű társaság, mert a szövetkezetek hazai szabályozása nem kedvez az etikus, szolidáris gazdasági modellek megvalósításának. Az interjúból megtudhatjuk, hogyan lehet a kedvezőtlen jogi környezet ellenére valódi szövetkezetet létrehozni, fenntartani. A Gólya mintája annak, hogy bármilyen körülmények között az igazán szolidáris közösségek megtalálják a céljaik elérésének leginkább megfelelő megoldásokat.
-
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
TovábbSzövetkezetek Erdélyben és Európában
A tanulmánykötet betekintést ad az erdélyi szövetkezetek történetébe és megtudhatjuk belőle, miért tudtak sokkal meghatározóbb szereplői lenni a térség gazdaságának, társadalmának és kultúrájának a helyi szövetkezetek, mint az anyaországiak. A könyv tanulmányaiból megismerhetjük a különböző szövetkezeti típusok erdélyi és európai intézményeit, modelljeit, példáit. Megismerkedhetünk a szövetkezeti mozgalom alapelveivel, értékeivel és azokkal az archaikus hagyományokkal, amelyekből kialakultak a helyi szövetkezeti formák. Végül ismereteket nyújt a könyv a szövetkezetek napjaink gazdaságában betöltött szerepéről, helyéről az európai gazdasági közösségben.
-
Alasdair MacIntyre: A politika, a filozófia és a közjó In: Közösségelvű politikai filozófiák, 73-96.o.
TovábbAlasdair MacIntyre: A politika, a filozófia és a közjó In: Közösségelvű politikai filozófiák, 73-96.o.
A tanulmányból kiderül, hogy a nyugati modernitás társadalmainak politikai berendezkedései liberális demokráciának álcázott oligarchiák, melyek polgárai ki vannak zárva a valódi politikai döntéshozatalból. A szerző filozófiai igényességgel tárja fel ennek hátterét, és lehetséges kiutakat is megfogalmaz. Úgy véli, a kiüresedett demokráciákat csak az töltheti meg valódi tartalommal, ha visszatérünk a közösségelvű, helyi politikához.
-
Colin Hines: Globális kiáltvány – Lokalizáció – Egy időszerű eszme
TovábbColin Hines: Globális kiáltvány – Lokalizáció – Egy időszerű eszme
A szerző elég nagy nemzetközi visszhangot kiváltott könyvének záró fejezete – amely a kötet zanzájának tekinthető – magyarul is olvasható. Globalizációkritika és lokalizációs kiáltvány egyben – nemcsak ökológiai, hanem szociális szempontokat is jócskán hangsúlyozva. Noha még az ezredfordulón született, időszerűségéből az évek alatt gyakorlatilag semmit sem vesztett.
-
David Feeny és munkatársai: A közlegelők tragédiája – huszonkét évvel később. In: Természet és gazdaság, 142-163. oldal
TovábbDavid Feeny és munkatársai: A közlegelők tragédiája – huszonkét évvel később. In: Természet és gazdaság, 142-163. oldal
Közös lónak túros a háta – tartja az elcsépelt mondás. Ez a tanulmány meggyőzően, sok gyakorlati példa segítségével bizonyítja, hogy ha egy természeti forrást egy közösség birtokol, az gyakran ökológiailag fenntarthatóbb gazdálkodást eredményez, mint ha magán- vagy állami tulajdonban volna. A szerzők megmutatják, hogy valójában a források szabályok nélküli kihasználása vezet a pusztulásukhoz – ugyanakkor egy közösség képes szabályokat alkotni.
-
Fred Curtis: Öko-lokalizmus és fenntarthatóság In: Globalizáció és fejlődés, 562-593. oldal
TovábbFred Curtis: Öko-lokalizmus és fenntarthatóság In: Globalizáció és fejlődés, 562-593. oldal
A tanulmány átfogó áttekintést nyújt az ökológiai szemléletű gazdasági lokalizáció elméletéről. Talán legfőbb értéke, hogy rengeteg forrást fölhasználva gyűjti egy helyre ennek a gondolkodásmódnak a különböző elemeit.
-
Helena Norberg-Hodge: Hozzuk a gazdaságot haza! In: Természet és szabadság, 258-262. oldal
TovábbHelena Norberg-Hodge: Hozzuk a gazdaságot haza! In: Természet és szabadság, 258-262. oldal
Az ökolokalizmus egyik legkiválóbb képviselője tömören magyarázza el, hogy mi is az a lokalizáció, miképpen valósíthatnánk meg, és milyen előnyei vannak. Nem utolsósorban pedig eloszlat néhány, a lokalizációval kapcsolatos téveszmét is.
-
Lányi András: Ökológiai rendszerváltozás In: Elképzelt közösségeim, 177-182.o.
TovábbLányi András: Ökológiai rendszerváltozás In: Elképzelt közösségeim, 177-182.o.
Az ökológiai gondolkodás egyik legkiválóbb hazai képviselője ebben az írásában a közösségek újraalkotása mellett érvel. Meglátása szerint a közösségek léte elemi feltétele annak, hogy bele tudjunk szólni a minket érintő döntésekbe, vagyis a szó klasszikus értelmében politizáljunk. Ami pedig a szerző szerint erkölcsi kötelességünké vált az ökológiai válság korában – sorsunkat a saját kezünkbe kell vennünk.
[Az írás a kötet A felelősség kora című dolgozatának befejező, önállóan is megálló része.]
-
Takács-Sánta András: Egy új világ építése egészen alulról? Komplex ökologikus életmód-alternatívát megvalósító helyi közösségek a vidéki Magyarországon
TovábbTakács-Sánta András: Egy új világ építése egészen alulról? Komplex ökologikus életmód-alternatívát megvalósító helyi közösségek a vidéki Magyarországon
A tanulmány összefoglalja a Kisközösségi Program keretei között zajló, a magyarországi ökologikus helyi közösségek megismerését célzó kutatások első nyolc évének eredményeit. A szerző általános mintázatokat igyekszik azonosítani e közösségek kapcsán, következtetéseit pedig összehasonlítja más hazai és külföldi kutatások tapasztalataival.
-
Takács-Sánta András: Kisközösségek békés ökoforradalma
TovábbTakács-Sánta András: Kisközösségek békés ökoforradalma
A tanulmány tömören összefoglalja, hogy miért kulcsfontosságú a közösségek újrafelfedezése az ökológiai válság megoldásához. Tisztázza, hogy mik azok az ökologikus helyi közösségek, és áttekinti, hogy mi jellemzi az ilyesforma hazai csoportosulásokat. Nem utolsósorban pedig szól arról is, hogy milyen értelemben beszélhetünk velük kapcsolatban forradalomról.
-
Thomas Princen: Az üzleti tevékenység homályba burkolása és elnyújtása
TovábbThomas Princen: Az üzleti tevékenység homályba burkolása és elnyújtása
Az ökológiai közgazdaságtan egyik legeredetibb szerzője elemzi azokat a folyamatokat, amelyek során a globalizált gazdaság szereplői másokra hárítják át tevékenységeik környezeti költségeit. Tanulmánya rámutat arra is, hogy miként lehetne minimalizálni e folyamatokat, és ezáltal kiváló elméleti alapokat nyújt a gazdaság ökologikus lokalizálásához is.
-
Wolfgang Sachs: Miféle fenntarthatóság? In: Paradigmaváltás?! 37-43.o.
TovábbWolfgang Sachs: Miféle fenntarthatóság? In: Paradigmaváltás?! 37-43.o.
A fejlődéskritika egyik legjelesebb képviselője írásában a “fenntartható fejlődés” három megközelítését különíti el. Közülük az otthon-szemlélet mellett teszi le a voksát, amely szemlélet legfontosabb jellemvonásai a mértékletesség, a lokalizáció, a decentralizáció, továbbá a kis léptékű struktúrák előnyben részesítése.
Összesen 13 találat