Hozzunk létre helyi pénzrendszert!
Original price was: 100 Ft.99 FtCurrent price is: 99 Ft.
A helyi pénz olyan alternatív fizetőeszközt jelent, amelynek használata csak egy szűkebb földrajzi térségben lehetséges: egy településen vagy legfeljebb a hozzá tartozó régióban. A térségünkben forgó pénz egy részének helyivé tétele segít abban, hogy a pénz ne áramoljon ki ebből a régióból. A helyi pénz célja a helyi gazdaság erősítése, élénkítése. Segít a szunnyadó helyi kapacitások (például munkaerő, termőföldek) jobb kihasználásában, és ezáltal abban, hogy érdemes legyen a helyben fogyasztott javakat/szolgáltatásokat helyben megteremteni. Olvass tovább…
A helyi pénz abban is különbözik az állami fizetőeszköztől, hogy nem kötelező elfogadni, önkéntes alapon használják mind az emberek, mind pedig a vállalkozások. Teljes mértékben nem is helyettesítheti, csupán kiegészíti a nemzeti valutát. A helyi pénz kibocsátója lehet egy önkormányzat cége, vállalkozások egy csoportja vagy akár egy civil szervezet. Általában nyomtatott pénzjegyek formájában jelenik meg, de létezik már elektronikusan működő helyi pénz is.
Az elfogadóhelyek általában helyi gazdák, kisvállalkozások, kisboltok, vendéglátóhelyek, amelyek az egymás közötti ügyletek intézéséhez is használhatják ezt a fizetőeszközt, ezzel is segítve egymás megélhetését (természetesen az adójogszabályok betartása mellett). A pénz létrehozói döntik el, melyik vállalkozás válhat elfogadóhellyé. Mérlegeléskor fontos szempont lehet, hogy a vállalkozás tulajdonosa helyben lakó-e, hiszen fontos, hogy térségünket gazdagítsuk. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy hány munkahelyet teremt helyben a vállalkozás. És szintúgy alapvető elv kell legyen, hogy kimondottan környezetterhelő vállalkozások lehetőleg ne kerüljenek be a körbe. Az elfogadóhelyek gyakran adnak árkedvezményt, ha valaki helyi pénzzel fizet náluk.
A világban jelenleg használt pénzrendszerek egyik alapvető tulajdonsága a kamat. Ezzel szemben a helyi pénzrendszereket kamatmentesség vagy negatív kamat jellemzi. Utóbbi azt jelenti, hogy az adott pénzjegy rendszeres időközönként tervezetten veszít az értékéből, azaz például negyedévente 2%-kal kevesebbet ér. Mind a kamatmentesség, mind a negatív kamat arra szolgál, hogy senki ne halmozza föl a pénzt, hanem minél hamarabb adja ki a kezéből, élénkítve ezzel a helyi gazdaságot.
A kibocsátónál van lehetőség az állami fizetőeszközt helyi pénzre váltani. A visszaváltás már nem minden helyi pénzrendszer esetében lehetséges, és ahol igen, ott is jellemzően díjat számolnak föl érte. Ez a működési költségek fedezésén túl arra is szolgál, hogy a helyi pénzt lehetőleg ne legyen érdemes visszaváltani, és így a pénz minél inkább helyben maradjon. A visszaváltás díjának egy részét helyi civil szervezetek támogatására is fordíthatja a kibocsátó.
Pályázati pénzt lehet nyerni helyi pénz létrehozására? Tetszenek a művészileg megalkotott pénzjegyek, melyek térségünk nevezetességeit ábrázolják? Szívesen látnánk viszont identitásunk elemeit egy turistacsalogató különlegességben? Izgalmas saját kezűleg „pénzt verni”? Ezek a motivációk sem elhanyagolandók, ám önmagukban biztosan nem elégségesek egy sikeresen működő helyi pénzhez. Sokkal fontosabb az, hogy gondot fordítsunk pénzünk folyamatos megismertetésére és működtetésére! Nem magától értetődő, hogy a helyi pénznek mi is a szerepe, milyen értékeket képvisel, miért jó a használata. Ezért lehetőleg már pénzünk elindítása előtt formáljuk minél többek szemléletét térségünkben. Ezt az ismeretterjesztést akár már az iskoláskorúaknál is elkezdhetjük.
Érdemes tudatosítani magunkban azt is, hogy a helyi pénz pénzbe kerül, hiszen az alapítás költségei mellett (100%-os forintfedezet kell álljon a helyi pénz mögött), a működtetésnek is vannak anyagi terhei, amit folyamatosan vállalni kell. Pénzünk akkor fog jól működni, ha kellően sokan köteleződnek el mellette. Így nyílik ugyanis csak elég lehetősége az embereknek és a vállalkozásoknak arra, hogy a birtokukban lévő helyi pénzt számukra valóban szükséges javakra és szolgáltatásokra tudják költeni.
Szerte a világban működnek helyi pénzrendszerek, Magyarországon 2010 óta léteznek.
Kapcsolódó ajánlóink:
- Átfogó tanulmány a helyi pénzekről – Helyi pénzek helyzete Magyarországon és lehetséges szerepük a szociális gazdaságban
- Egy másik átfogó tanulmány a helyi pénzekről – Jacsó Enikő: Helyi pénzek
- Olvasmányos tanulmány a helyi pénzről – Almássy Tamás: Münchhausen-effektus, avagy a pénz “ökológiája”
- Könyvfejezet általában a helyi pénzekről és az egyik legjobb példáról, a chiemgauerről – Takács-Sánta András és mtsai: Pénzforradalom az iskolapadból – helyi pénz Prienben és környékén In: Építőkockák egy új világhoz
- Cikk az egyik leghíresebb helyi pénzről, az Ithaca Hoursról – Dr. Botos Barbara: Gondolatok a helyi pénzről ithacai szemmel
- Könyvfejezet a hajdúnánási bocskai koronáról – Takács-Sánta András és mtsai: Bocskai erre büszke lenne – helyi pénz Hajdúnánáson és környékén In: Építőkockák egy új világhoz
- Cikk a két úttörő hazai helyi pénz működtetésének nehézségeiről – Dr. Juhász Zita: Mi lesz veled, helyi pénz?
- Pénzrendszereink átfogó kritikája két kötetben – Helmut Creutz: A pénzszindróma I-II. Utak a válságmentes piacgazdasághoz
- Rövid kamatkritika és érvek a negatív kamat mellett – Margrit Kennedy: Gazdasági növekedés és kamatrendszer – Négy alapvető tévedés
- Könyv pénzrendszereink kritikájáról és az alternatívákról – Bernard Lietaer, Christian Arnsperger, Sally Goerner, Stefan Brunnhuber: Pénz és fenntarthatóság – A hiányzó láncszem
- Egy másik könyv pénzrendszereink kritikájáról és az alternatívákról – Bernard Lietaer, Stephen Belgin: Új pénz egy új világnak
- Film pénzrendszerünk (és különösen a kamat) kritikájáról – Katie Teague: Pénzt és életet
A kép forrása: weburbanist.com
Értékelések
Még nincsenek értékelések.