Linkek

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint a világon megtermelt élelmiszer mintegy egyharmada az élelmiszerlánc valamely szakaszában kárba vész. Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. Az egyének, illetve a kereskedelem résztvevői mellett a közösségek is sokat tehetnek e pazarlás csökkentése érdekében. Olvass tovább…

Élelmünk előállításának jellemzően vannak olyan részfolyamatai, amelyek egy-egy ember vagy család számára túl nagy feladatnak számítanak, vagy csak egyszerűen hatékonyabb együtt végezni őket. Magyarországon hagyományosan ilyennek számít például a szőlőszüret, a disznóvágás vagy ritkábban a gabona vetése és aratása, de érdemes gondolni a közösség bevonására egy sor további tevékenység esetében is. Még a kisléptékű gazdálkodás során is jól jöhet a segítség. Különösen manapság, amikor sokan „gyüttmentként” próbálkoznak a gazdálkodással, nagyon hasznos lehet megosztani egymással a tapasztalatokat (például vetési időkről, bevált fajtákról stb.), hiszen ezzel éveket és rengeteg kudarcélményt spórolhatunk meg! Emellett óriási segítség lehet az is, ha rá tudjuk bízni valakire az állatainkat vagy akár az öntözést a közösségen belül (például amikor elutazunk). Ugyanígy csereberélhetünk vetőmagokat, palántákat is egymás között. Ezen kívül érdemes lehet közösen használni olyan gépeket, amelyek túl drágák, és túl keveset használjuk őket ahhoz, hogy mindenki külön-külön megvegye őket (pl. ágdaráló vagy épp a szántóföldi gazdálkodáshoz használatos egyes gépek). A fenti megoldások ökológiai és gazdaságossági szempontból egyaránt megtérülnek, egyúttal pedig a közösség összetartozását is erősítik. Olvass tovább…

Aki valaha is növénytermesztésre adta a fejét, igen hamar megtapasztalhatta, hogy milyen sok múlik a jó fajtaválasztáson. A kisléptékű, vegyszermentes termesztéshez a környékbeli tájfajta növények alkalmasak leginkább. Ezek cseréjét, terjesztését kiválóan szolgálhatja egy magbörze, amelynek lényege, hogy a – jellemzően zömmel környékbeli – résztvevők ingyen vagy más magokért cserébe ajánlanak fel kis mennyiségeket a saját fogású vetőmagjaikból. Egy ilyen program induló ökoközösségek számára is kiváló kezdőlépés lehet: magbörzét szervezni viszonylag egyszerű, elsősorban néhány lelkes szervezőtársra, továbbá egy megfelelő méretű, lehetőleg fedett helyszínre van szükség. Olvass tovább…

Az egynyári zöldségek (zöldségeink többsége) értékes részét képezik táplálékunknak. Sokuk viszonylag alacsony kalóriatartalom mellett rengeteg rostot és mikrotápanyagot tartalmaz, továbbá a magas keményítőtartalmú gyökérzöldségekkel energiaszükségletünk számottevő hányadát, a hüvelyesekkel pedig fehérjeszükségletünk egy részét (vagy gabonafélékkel kiegészítve akár egészét) fedezhetjük növényi forrásból. Ám a boltban kapható zöldségek ökológiai lábnyoma jellemzően igen nagy: gyakran sokat utaztak, illetve általában jelentős energiabefektetéssel, nagy mennyiségű műtrágya és növényvédő szer felhasználásával állították elő őket — ez utóbbi ráadásul egészségünknek sem tesz jót. Olvass tovább…