Szervezzünk vitázó döntéshozatali fórumokat!

100 Ft 99 Ft

A közösségi gyűlésre az állampolgárok véletlenszerűen kiválasztott csoportját hívják meg, ugyanakkor a szervezők ügyelnek arra, hogy a résztvevők nem, kor és iskolázottság szerint leképezzék a helyi társadalmat. A gyűlés tagjainak száma általában 50 és 150 fő között mozog. A közösségi gyűlés lényege, hogy a tagokat egy konkrét, nagy horderejű kérdés megvitatására kérik fel, amiről általában két hétvégén keresztül tanácskoznak képzett facilitátorok segítségével. Az első hétvégén szakértőket és más érintetteket hallgatnak meg az adott témában, a második hétvégén pedig megfogalmazzák a kérdésre adott válaszaikat, vagyis a gyűlés ajánlásait. A módszer lényege tehát az, hogy az állampolgárok először tájékozódnak, aztán pedig kiscsoportos megbeszélések során kialakítják az álláspontjukat, így megalapozott és konszenzusos véleményt tudnak formálni a kérdésben. A folyamat során hangsúlyos a megbeszélés és a vita, amelyet konszenzuskeresés jellemez. A közösségi gyűlés módszertana Európában elterjedt, gyakran használják például klímaügyekben vagy egyéb, az ökológiai fenntarthatósággal kapcsolatos témákban.

Az emberek bevonásán alapuló döntéshozatal egy másik eszköze lehet az állampolgári tanács. A közösségi gyűléssel szemben itt nem meghívásos alapon áll össze a résztvevők köre, hanem egy felhívásra önként jelentkezők alkotják a tanácsot. Ennek előnye, hogy olyan tagok fognak jelentkezni, akik elkötelezettek a téma iránt, és hajlandóak elmélyülni benne. Fontos azonban, hogy az állampolgári tanács tagjai valamilyen módon reprezentálják azt a csoportot, amelyet képviselnek, ezért erre is törekedni kell a tanács összeállításakor. Az állampolgári tanácsot is olyan döntések megvitatására hozzák jellemzően létre, amelyek nagy horderejűek, és hosszú távú, sokszor akár visszafordíthatatlan hatásokkal járhatnak.

A tanács 15-25 főből áll, általában kettő-négy napig tart. A folyamatnak nagyon fontos eleme, hogy a tanácstagok tájékozódjanak, ezért szakértőket kérhetnek föl, hallgatnak meg, továbbá írásos dokumentumokat tanulmányoznak. Az angolszász jogrendszerből ismert esküdtszékhez hasonlóan tanácskoznak egymás között, azonban munkájukat és megbeszéléseiket képzett facilitátorok segítik. A folyamat eredménye egy javaslatcsomag, amelyet az érintett állampolgárok nevében állítanak össze az adott kérdésben.

Ha azt szeretnénk, hogy szűkebb vagy tágabb közösségünkben vitázó döntéshozatali fórumokon hozzunk döntést, akkor érdemes részletesen tájékozódnunk a módszertanról, a folyamat megszervezéséhez pedig képzett facilitátorok segítségét kérnünk. A jól szervezett döntéshozatali fórumok legitim döntéseket eredményezhetnek, a résztvevők tájékozottsága és elkötelezettsége pedig növekszik a folyamat során. Ugyanakkor konfliktusok feloldására nem alkalmasak ezek a fórumok. Fontos továbbá, hogy az így meghozott döntések valóban megvalósíthatók legyenek, vagyis a résztvevők valódi felhatalmazást kapjanak. A közösségi gyűlés és az állampolgári tanács is ajánlásokat fogalmaz meg, azonban ha ezek végül nem jelennek meg a döntés eredményében, akkor az állampolgárok bevonása kiüresedhet és látszatrészvétellé válhat. Ezért csak akkor érdemes belekezdenünk a szervezésbe, ha a hatalmon levők valóban elkötelezettek az állampolgárok bevonása mellett. Megkísérelhetjük ugyanakkor fokozni is ezt az elköteleződésüket.

Kapcsolódó ajánlóink:

• Minitanulmány a részvételi döntéshozatalról – Kiss Gabriella: A részvételi döntéshozatalról
• Deliberatív intézmények környezeti kérdésekben – Bela Györgyi, Pataki György, Valené Kelemen Ágnes: Társadalmi részvétel a környezetpolitikai döntéshozatalban
• Sok fontos info a közösségi gyűlésekről – Közösségi gyűlés
• A Budavári Állampolgári Tanácsról
• Sok fontos info az állampolgári tanácsról – Simon Ildikó – Kuna Gábor (szerk.): Gyakoroljuk a demokráciát!
• Társadalmi részvételi folyamatok a természetvédelemben – Fabók Veronika: Társadalmi részvételi folyamatok a természetvédelemben – Módszertani útmutató – I. kötet

A kép forrása: kozossegigyules.hu