Tájékozódjunk!

100 Ft Original price was: 100 Ft.99 FtCurrent price is: 99 Ft.

A települési önkormányzat sokféle csatornán keresztül kommunikálhat a helyi lakosokkal, ez településenként változó formát ölthet. Nézzünk körül az önkormányzat honlapján, kövessük a közösségimédia-felületeit, olvassuk a helyi újságokat, tájékozódjunk a helyi tévéadásból! Lehetséges, hogy a hírek nagy része számunkra fölösleges vagy akár bosszantó (például azért, mert a hatalmon lévők önfényezéséről szól), ám naprakész tájékozottság nélkül nem lehetünk tudatos állampolgárok. Az önkormányzatoknak sok esetben nem erősségük a kommunikáció, így gyakran energiát kell befektetnünk az információ keresésébe. Előfordulhat, hogy egy fontos információra vagy eseményre nem hívják föl külön a figyelmünket, sőt elrejtve, kevésbé látható helyen, vagy egyáltalán nem teszik közzé. Közérdekű adatok esetében azonban ezeknek is utánajárhatunk, és akár közérdekű adatigényléssel is kikérhetjük őket, ha másként nem elérhetők.

Ha nagyon elszántak vagyunk, és szeretnénk belelátni az önkormányzat működésébe, esetleg éppen olyan kérdést tárgyalnak, vagy hoznak róla döntést, amely a közösségünk számára kiemelten fontos, akkor első kézből tájékozódhatunk, ha elmegyünk az önkormányzati testület ülésére. Az ülések nagyobb része nyilvános (előfordul, hogy bizonyos ügyekben zárt ülést tartanak), még ha a külsős résztvevők a legtöbb esetben nem is kaphatnak szót. Ha nem tudunk személyesen jelen lenni, akkor a helyi tévében vagy az önkormányzat közösségimédia-felületein is körülnézhetünk, hátha elérhetők élőben vagy felvételről ezek az ülések.

Természetesen nemcsak az önkormányzat hivatalos oldalain érdemes tájékozódni: megjelenhetnek hírek, információk a helyi ügyekről más felületeken is. Csakhogy nem egyszerű eligazodni ebben az információáradatban, és nehéz eldönteni, kinek higgyünk, illetve hogyan értelmezzük az információkat. Néhány tanács:

• Győződjünk meg a forrás hitelességéről! Fontos, hogy látható-e az oldalon, ki szerkeszti, ki felelős a tartalomért. A hitelességről árulkodhatnak például a hejesírási hibák is.
• Ellenőrizzük a forrás megbízhatóságát! A megbízhatóságot például az mutatja, hogy van-e szerzője a cikknek, és elérhetők-e róla információk; alátámasztja-e a szerző konkrét adatokkal az állításait; illetve elérhetők-e, vagy meg vannak-e jelölve az adatok eredeti forrásai. Videók esetében pedig látható-e, hogy ki töltötte föl, és ő milyen egyéb tartalmakat oszt meg.
• Ne csak a címet olvassuk el! A címadást sokszor a hatás- vagy kattintásvadászat vezérli, és így a cím félrevezető lehet. A valódi tartalom a cikkben vagy a videóban van, úgyhogy azt is érdemes megnéznünk.
• Több forrásból is tájékozódjunk! Nézzük meg, hogy máshol is írnak-e ugyanerről a témáról, és ha igen, egyeznek-e az információk.

A tájékozódás a közügyekben könnyebb lehet, ha nem egyedül, hanem közösségben tesszük. Akinek nincs olyan közössége vagy civil szervezete, ahol ezt meg tudná oldani, annak érdemes egy olyan beszélgetőkört indítani, amelynek konkrétan az a célja, hogy a résztvevők tájékozottabbak legyenek a közügyekben.

Kapcsolódó ajánlóink:

• Útmutató a helyi érdekképviselethez – Bodorkós Barbara és munkatársai: RAJTunk múlik! Hogyan szervezkedjünk és képviseljük érdekeinket a lakóhelyünkön?
• Segítség a hiteles tájékozódáshoz – Lakmusz.hu oldal
• Segítség közérdekű adatok kikéréséhez – TASZ Kisokos: Közérdekű adatot kérő levelek
• Segítség az állampolgári részvételhez önkormányzati szinten – TASZ Kisokos: Helyi önkormányzati aktivizmusról
• Segítség a részvételhez helyi közügyekben – TASZ: VEGYÉL RÉSZT A KÖZÜGYEKBEN! Útmutató helyi aktivistáknak

A képen Scheiber Hugó festménye látható.