Ki lehet próbálni kicsiben a közösségalkotást?

100 Ft Original price was: 100 Ft.99 FtCurrent price is: 99 Ft.

Számukra lehetnek fontos kérdések, hogy:

• Ki lehet-e próbálni a közösségalkotást kicsiben?
• Mi lehet az első pici lépés, amit én is meg tudok tenni a közösség irányába?
• Milyen lehet a közösség legkisebb, de már életképes prototípusa?

A jó hír, hogy a közösségépítést már egy egészen kicsi, akár csupán háromfős beszélgetőkör létrehozásával is ki lehet próbálni. Ennek összehozása nem lehetetlen, bárhol is élünk. Jó eséllyel akadnak ugyanis a közelünkben olyan emberek, akikkel már amúgy is szoktunk beszélgetni a világ dolgairól. Vagy ha mégsem, akkor is ismerhetünk olyanokat, akiket ha meghívunk egy első beszélgetésre, szívesen eljönnek.

Ha pedig végképp nem találunk senkit, akit meghívhatnánk, menjünk el egy, a környékünkön szervezett, ökológiai témájú előadásra, filmvetítésre stb., ahol hozzánk hasonló érdeklődésű emberekkel találkozhatunk. Sőt, akár mi magunk is szervezhetünk ilyen eseményt. Itt megvan az esély arra, hogy az esemény témájához kapcsolódó beszélgetésbe elegyedünk, amelynek a résztvevőit — ha úgy érezzük, jó beszélgetőtársakra találtunk — meg lehet hívni a beszélgetőkörünkbe. Fontos, hogy ne adjuk fel, ha elsőre nem sikerül.

Ahhoz, hogy egy beszélgetőkör a közösség prototípusává tudjon válni, van néhány feltétel, aminek meg kell felelnie:

1. Először is nincs közösség közös cél nélkül. Ezért első lépésként meg kell találnunk azt a minimális célt, amely már képes elegendő együttműködési kényszert létrehozni ahhoz, hogy a kör tagjai motiváltak legyenek a beszélgetésekre.
2. Fontos, hogy ezek a beszélgetések jól strukturáltak legyenek. Ez azt jelenti, hogy érdemes egy előre meghatározott időkeretben, egy előzetesen együtt kitalált folyamaton végiglépegetni.
3. A témák megértésében menjünk mélyebbre, mint az egy hétköznapi beszélgetésnél szokásos, és készüljünk fel a beszélgetésekre, szétosztva egymás között az előkészület feladatait.
4. A közösség prototípusához a legfontosabb, hogy legyen valaki, aki a csoport, a beszélgetőkör belső folyamataira figyel. Az ő feladata a beszélgetések levezetése, az emlékeztetők írása, az alkalmak meghívóinak elkészítése, az alkalmak közötti kommunikáció elősegítése.

A feladatok szétosztásával jó eséllyel ki fog alakulni az a három vezetői szerep, ami minden közösséget jellemez:

1. A stratéga, aki inkább a célokhoz, a jövő fölvázolásához kapcsolódik, tehát inkább elméleti gondolkodású.
2. A működtető, aki inkább gyakorlatias gondolkodású, ezért a konkrét feladatokban vállal szerepet szívesebben, például gondoskodik a beszélgetés körülményeiről, de gyakran ő az is, aki visszahúzza a földre a beszélgetés fonalát.
3. Az integrátor, aki a csoport belső folyamataira figyel, képes levezetni, koordinálni az alkalmakat, aki az emberi dinamikákat kezeli.

Ezek a szerepek megfeleltethetők az élő rendszerekre jellemző vezérlő, szabályozó és irányító folyamatoknak, tehát a közösségekben törvényszerűen alakulnak ki. Ez úgy is megvalósulhat, hogy a három szerepet három ember tölti be, de az is elég gyakori, hogy a stratéga lesz egy személyben az integrátor is. Ennek ellenére az is előfordulhat, hogy egy háromfős közösségben a tagok természetéből adódóan valamelyik szerep hiányzik, mert például nincs a csapatban stratéga vagy éppen működtető típusú ember. Ebben az esetben érdemes bővülnünk egészen odáig, amíg megérkezik a hiányzó szereplő, mert csak így van esélye annak, hogy kis csoportunk a közösség prototípusává váljon, és így kicsiben megtapasztaljuk azt, hogy milyen közösséget alkotni. Egy jól sikerült beszélgető kör ugyanakkor kiváló alapot képezhet egy nagyobb közösség beindításához, aminek az első lépése akár egy baráti szabadegyetem beindítása is lehet.

Kapcsolódó ajánlóink:

• Kézikönyv párbeszédkörök alakításához – Párbeszéd kör kézikönyv 1. és 2.
• Csíkszentmihályi Mihály kapcsolódó könyve – Csíkszentmihályi Mihály: A fejlődés útjai – A harmadik évezred pszichológiája

A kép forrása: the-scientist.com