Ha még nincs olyan közösség, amelyhez csatlakozni tudunk, akkor mi lehet az első lépésünk a közösségalkotás felé?

100 Ft Original price was: 100 Ft.99 FtCurrent price is: 99 Ft.

A közösségalkotás egyik gátja, hogy a jelenlegi atomizált társadalom olyan egyéni működésmódot szocializál belénk, amely nem kedvez az emberi kapcsolatoknak. Ennek egyik tünete a felszínes figyelem, ami jellemzően az érzéseinkhez való kapcsolódás hiányából következik. Ez akkor is igaz, ha nincs feszültség az adott szituációban, de még inkább jellemző, amikor valamilyen konfliktushelyzetbe kerülünk. Ha valami rossz érzést kelt bennünk, akkor a konfliktuskerülő üzemmód automatikusan működésbe lép, és különböző énvédő mechanizmusokkal zár el bennünket saját érzéseink megélésétől, illetve főleg azok kifejezésétől. Ennek pedig az a következménye, hogy nem vagyunk képesek őszinték lenni a másikkal, nem tudunk valódi visszajelzéseket adni, ami pedig az alapja lenne a jó együttműködésnek.

Ezért „a tanuljunk meg kapcsolódni önmagunkhoz” azt jelenti, hogy kezdjünk el tudatosan figyelni arra, miként hat a másik ránk, milyen érzéseket vált ki bennünk, és tanuljuk meg ezeket kifejezni. Erősítsük meg ezt a belső figyelmünket, hogy képessé váljunk a másikra is figyelni. Mert a figyelem az alapja a megértésnek, a megértés az alapja a jó megegyezéseknek. Ezt az első lépést elkezdhetjük gyakorolni a legbelsőbb szeretetköreinkben: párkapcsolatunkban, családunkban, barátainkkal. Ezt nem lehet átugrani és azt mondani, hogy ha a párkapcsolatban, a családban, a barátokkal nem sikerült, akkor majd a közösségben hátha sikerül.

Abban, hogy a visszajelzéseinket képesek legyünk jól megfogalmazni, sokat segíthet, ha megtanuljuk az erőszakmentes kommunikációt (EMK) vagy a hasonló jellegű Gordon-kommunikációt.

A képen René Magritte “La reproduction interdite” című festménye látható.