Közösségeink
Közösségfejlesztés. Közösségi vállalkozások. Közösségek vezetése. Csoportdinamika.
cselekvési tippek honlapok könyvek, kiadványok cikkek, tanulmányok filmek, videók összes
Hiányzik valami? Ajánlj Te is linket!
Összesen 39 találat
-
Ha még nincs olyan közösség, amelyhez csatlakozni tudunk, akkor mi lehet az első lépésünk a közösségalkotás felé?
Cselekvési Tipp100 Ft99 Ft Kosárba rakomHa még nincs olyan közösség, amelyhez csatlakozni tudunk, akkor mi lehet az első lépésünk a közösségalkotás felé?
Kezdjük önmagunkkal!
A közösségépítés belülről kifelé zajlik. Tehát az első lépés: tanuljunk meg kapcsolódni önmagunkhoz, hogy képessé váljunk személyes szinten kapcsolódni másokhoz is. Olvass tovább…
100 Ft99 Ft -
Hogyan kerüljük el, hogy közösségünk szétessen a vezetés hiánya miatt?
Cselekvési Tipp100 Ft99 Ft Kosárba rakomHogyan kerüljük el, hogy közösségünk szétessen a vezetés hiánya miatt?
Vállaljunk felelősséget azért, amiért felelősséget tudunk vállalni, és ha szükséges, merjünk többet beletenni!
A közösséget a tagok felelősségvállalása hozza létre. Egy közösség elindulása is csak akkor történik meg, ha valaki felelősséget vállal azért, hogy először összehívja a csapatot, és kimondja: azt érzem, veletek tudnék közösséget alkotni. Olvass tovább…
100 Ft99 Ft -
Hogyan lesz egy ökoközösségnek olyan magasabb rendű célja, amely képes összetartani a közösséget?
Cselekvési Tipp100 Ft99 Ft Kosárba rakomHogyan lesz egy ökoközösségnek olyan magasabb rendű célja, amely képes összetartani a közösséget?
Becsüljük meg a stratégákat!
A hagyományos (archaikus) közösségekbe beleszülettek az emberek. Emiatt a közösség hitrendszere által kijelölt magasabb célok, és az ezekből levezetett, a közösség működését szabályozó normák mint feltétel nélkül elfogadott szabályok határozták meg az életet, az emberek közötti együttműködést. Egy mai ökoközösségbe a legtöbben nem beleszületnek, hanem szabad akaratból csatlakoznak hozzá, ezért beszélünk megalkotott, azaz szándékolt közösségekről. Ugyanakkor a magasabb rendű cél megléte ezekben a közösségekben is alapvető fontosságú, és elég gyakran azért esnek szét e közösségek, mert nem sikerül kidolgozniuk ezt a célt (vagy célokat). Olvass tovább…
100 Ft99 Ft -
Ki lehet próbálni kicsiben a közösségalkotást?
Cselekvési Tipp100 Ft99 Ft Kosárba rakomKi lehet próbálni kicsiben a közösségalkotást?
Igen, alakítsunk beszélgetőkört!
Sokan vannak, akik szeretnének egy ökoközösség része lenni, de nem találhatók a közelükben olyan közösségek, amelyekhez csatlakozhatnának, illetve nincsenek olyan barátaik sem, akik ebben partnerek lennének. Olvass tovább…
100 Ft99 Ft -
Mennyire kell megtervezni a közösségünket?
Cselekvési Tipp100 Ft99 Ft Kosárba rakomMennyire kell megtervezni a közösségünket?
Tervezzünk a közösségünk természete szerint!
Amikor az ember túrázik a Pádisban, a Boga-patak medrében megtapasztalhatja, milyen is a természetes tervezés. A célunk egyértelmű: szeretnénk megnézni a Háromkirályok-vízesést. Így elindulunk a patak mederben – mivel más túraút nem vezet a vízeséshez -, kőről-köre ugrálva haladunk, a nagyobb sziklákat megmászva, egyik partról a másikra átkapaszkodva. Ha egy egyenesebb szakaszon felpillantunk a patak medrében, és próbáljuk felmérni, hogy végig föl tudunk-e menni, akkor azt látjuk, hogy meredek sziklafalak között hatalmas sziklák állják az utunkat. Innen lentről tehát úgy tűnik, lehetetlen végigmenni a mederben, főleg száraz lábbal. Azonban ha elindulunk, és rövidebb szakaszokra nézünk csak előre felmérve, hogy azon a szakaszon melyik a legjárhatóbb út, majd az irányt meghatározva mindig csak a következő három-öt lépést tervezzük meg jobban, ha pedig arra nem vezet út, képesek vagyunk visszafordulni, újratervezni, újra nekiindulni, akkor a lehetetlennek tűnő túra is lehetségessé válik, és elérhetjük célunkat, a csodálatos vízesést. Olvass tovább…
100 Ft99 Ft -
Mi az, ami átsegít bennünket a kezdeti nehézségeken?
Cselekvési Tipp100 Ft99 Ft Kosárba rakomMi az, ami átsegít bennünket a kezdeti nehézségeken?
Már a kezdetektől, folyamatosan növeljük az együttműködési kényszert!
Egy új típusú, tudatosságalapú (megalkotott) közösség csak akkor lesz életképes, ha együttműködési kényszer van tagjai között.
A születés minden élőlénynél szülési fájdalmakkal jár, és nincs ez másképp a közösségek születésekor sem. Ez azoknak a konfliktusoknak a lelki fájdalmait jelenti, amelyek törvényszerűen következnek be az egyéni érdekek, elképzelések, világképek, jövőképek közössé válásának folyamatában. Ezért nyugodtan mondhatjuk mindenkinek, aki ma közösségalkotásba fog: “Ez bizony fájni fog!”. Olvass tovább…
100 Ft99 Ft -
Milyen folyamat által születhet meg a közös ügyünk?
Cselekvési Tipp100 Ft99 Ft Kosárba rakomMilyen folyamat által születhet meg a közös ügyünk?
Meséljetek személyes történeteket egymásnak!
A közösségek indulásánál van egy izgalmas pont, amit a közösség születése pillanatának is nevezhetünk. Ez az a pont, amikor valaki (nevezzük őt Kittinek) először kimondja: “Mi akár egy közösség is lehetnénk!”, és ennek indoklására elmeséli azt a belső képet, amiből ez a gondolat született. Majd hozzáteszi: “Bennem most az az érzés van, hogy nekünk ez sikerülhet, mert bennem ez a kép úgy él, mintha már meg is valósult volna.”. Aztán hosszan sorolja, hogy miért most és miért veletek. A kép, amit elmesél, megszólítja a többiekben lapuló vágyakat, személyes célokat, élethelyzeteket. Ez nem véletlenül történik, hiszen mire valaki kimondja, hogy “mi akár egy közösség is lehetnénk”, addigra túl vannak sok beszélgetésen, és a kép nemcsak abból lesz, amit ő szeretne, hanem a többiek vágyaiból, álmaiból, tudásából és elég gyakran a közös élethelyzetükből is. Olvass tovább…
100 Ft99 Ft -
Mit kell tennünk ahhoz, hogy képesek legyünk olyan terveket alkotni, amelyeket közösen meg is valósítunk?
Cselekvési Tipp100 Ft99 Ft Kosárba rakomMit kell tennünk ahhoz, hogy képesek legyünk olyan terveket alkotni, amelyeket közösen meg is valósítunk?
Alakítsuk ki közösségünk tagjaiban a KÖZÖSEN attitűdöt!
A közös tervezéshez a legfontosabb kialakítani csapatunkban azt az attitűdöt, ami ahhoz kell, hogy képesek legyünk elfogadni: a terveink soha nem valósulnak meg majd teljesen, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes tervezni.
Fontos, hogy értsük: a közös tervezés folyamata, a közös beszélgetések ugyanannyira fontosak, mint a kész terv, sőt vannak olyan időszakok amikor maga a folyamat lényegesebbé válik, mint az, hogy legyen egy terv. Vagyis ebben az esetben is érvényes lehet, hogy “az út a cél”. Olvass tovább…
100 Ft99 Ft -
Mit kell tennünk ahhoz, hogy ne maradjunk egyedül a közösség szervezésében?
Cselekvési Tipp100 Ft99 Ft Kosárba rakomMit kell tennünk ahhoz, hogy ne maradjunk egyedül a közösség szervezésében?
Hozzuk létre a közösség magját!
Olvass tovább…100 Ft99 Ft -
Mit kell tennünk már a közösségünk kezdeti lépéseinél ahhoz, hogy ne valljunk kudarcot?
Cselekvési Tipp100 Ft99 Ft Kosárba rakomMit kell tennünk már a közösségünk kezdeti lépéseinél ahhoz, hogy ne valljunk kudarcot?
Alkossunk közösséget már az álmodás szakaszában!
Az ökoközösségek gyakran úgy indulnak, hogy néhány ember elkezd együtt álmodozni egy jobb, természetesebb, közösségibb életről. Ám a tervezgetés lázában gyakran elfelejtik, hogy nemcsak a közös célokban kell megegyezniük, hanem az együttműködésben is össze kellene csiszolódniuk. Ez gyakran oda vezet, hogy a megálmodott projekt elindulását követő első nehézségeknél szétesik a csapat. Olvass tovább…
100 Ft99 Ft -
Mit kezdhetünk az erős meggyőződésekből származó konfliktusokkal?
Cselekvési Tipp100 Ft99 Ft Kosárba rakomMit kezdhetünk az erős meggyőződésekből származó konfliktusokkal?
Fektessünk energiát a másik megértésébe!
Az alábbi beszélgetés bármely közösségben megtörténhetett volna a koronavírus-járvány időszakában. Olvass tovább…
100 Ft99 Ft -
Mit tehetünk azért, hogy a közösség tagjainak ne menjen el a kedve már a kezdeti nehézségektől?
Cselekvési Tipp100 Ft99 Ft Kosárba rakomMit tehetünk azért, hogy a közösség tagjainak ne menjen el a kedve már a kezdeti nehézségektől?
Készüljünk fel közösen a csalódásokra!
Ahhoz, hogy képesek legyünk életmódot váltani, leszámolni az eddigi életünk strukturális rabságaival, nagyon erős képet hozunk létre arról, hogy milyen a jobb, élhetőbb, természetesebb, közösségibb élet. A valóság azonban mindig felülírja ezt, ami törvényszerűen csalódásokkal jár, ez pedig sokszor a legrosszabbat hozza ki belőlünk: védekezünk, hibáztatunk, felelősöket keresünk. Olvass tovább…
100 Ft99 Ft -
Mit tehetünk azért, hogy a vezetés ne gyerekesítse a közösség tagjait?
Cselekvési Tipp100 Ft99 Ft Kosárba rakomMit tehetünk azért, hogy a vezetés ne gyerekesítse a közösség tagjait?
A vezetők ne vállalják át a többiek felelősségét!
Egy pici, induló közösségben az okozott problémát, hogy az egyik tag (nevezzük Annának) nem akarta használni a közösségi oldal zárt csoportját és üzenetküldőjét. Ez már nem először került elő, és ez Dóriban (aki a kezdeményezője a közösségnek) újból és újból feszültséget keltett, mert mintha mindenki elvárná, sőt természetesnek tartaná, hogy majd ő mindig közvetít a csoport többi tagja és Anna között. Dóri ezt a gondját már több ízben jelezte Annának, és ahogy fogalmazott: „bár nem sikerült megoldani a problémát, de sokat oldódott bennem a dolog”. Olvass tovább…
100 Ft99 Ft -
Inspi-Ráció Blog
TovábbInspi-Ráció Blog
Ha érdekelnek a közösségépítéssel kapcsolatos törvényszerűségek, akkor ezen a blogon biztosan fogsz találni érdekes tartalmat. Az Inspi-Ráció Egyesület egyéb tevékenységei mellett már egy évtizede a közösségi vállalkozás mint szervezeti modell kidolgozásán munkálkodik, így a blogon nagyon sok olyan cikk összegyűlt, ami ezzel a témával foglalkozik.
-
Közösségi vállalkozás
TovábbKözösségi vállalkozás
Sokak problémája, akik alternatív, ökologikus életmódra szeretnék adni a fejüket, hogy vajon miként fogják előteremteni megélhetésüket. Egy jó megoldás erre, ha összefogunk másokkal, és közösen indítunk vállalkozást. Nem mellékesen pedig egy már meglevő közösséget is megerősít, ha gazdasági kapcsolatok is szövődnek a tagok között. Az Inspi-Ráció Egyesület által működtetett oldal sokféle segítséget nyújt a közösségi vállalkozások működtetéséhez.
-
Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés
TovábbBakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés
A közösségekben a vezetői problémák megoldásához alapvető, hogy értsük az emberi magatartást. Ehhez a megértéshez és az erre alapozott rendszerfejlesztéshez ez a könyv az egyik legjobb szakirodalom.
-
Csányi Vilmos: Íme, az ember
TovábbCsányi Vilmos: Íme, az ember
A könyv az emberi viselkedés biológiai, öröklött alapjait mutatja be, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Megérthetjük belőle, hogy miért olyan nehéz valós lelki és szociális igényeinket kielégíteni a modern társadalmakban, és hogy ez miféle egyéni és társadalmi szintű hatásokkal jár. Legfontosabb üzenete, hogy az ember biológiailag és pszichológiailag is egyértelműen csoportlény, egészséges, boldog, és konstruktív életet valódi közösségben tud csak élni.
-
Csíkszentmihályi Mihály: A fejlődés útjai – A harmadik évezred pszichológiája
TovábbCsíkszentmihályi Mihály: A fejlődés útjai – A harmadik évezred pszichológiája
A könyv legfontosabb üzenete, hogy a társadalmi, ökológiai problémák megoldásához kisközösségeket kell alakítanunk, amelyeket ő evolúciós sejteknek hív. Különösen figyelemre méltó A maják fátylai című fejezet: nagyon szemléletesen mutatja be különbözőségeink okait, ami sokat segíthet egymás elfogadásának fejlesztésében.
-
Dr. Thomas Gordon – Noel Burch: Emberi kapcsolatok
TovábbDr. Thomas Gordon – Noel Burch: Emberi kapcsolatok
Thomas Gordon a humanisztikus pszichológia klasszikusa. Életművének esszenciája olvasható ebben a kötetben, mely “emberképző a javából”. Gordon a természetes kommunikáció algoritmusát azonosította, ami ebből az egyszerre szép és fontos könyvből megismerhető. Sőt, tanításai lényegét „Hitvallásom az emberi kapcsolatokról” címmel egy rövidke oldalban is összefoglalta. Ha akár csak ezt képesek vagyunk valóban megérteni és alkalmazni, nagyobb eséllyel tudunk majd közösséget alkotni.
-
Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája
TovábbForgács József: A társas érintkezés pszichológiája
A könyvben a magyar származású szociálpszichológus összefoglalja az emberi kapcsolatokat befolyásoló legalapvetőbb pszichológiai törvényszerűségeket. Megtudhatjuk többek között, hogy miként érzékeljük embertársainkat, hogyan alakítjuk ki következtetéseinket, vagy hogy a másik miért viselkedik velünk úgy, ahogy viselkedik. Mindezek alapvetőek lehetnek társaink megértéséhez és elfogadásához, így pedig a közösségalkotáshoz is.
-
Henry Mintzberg: Stratégiai szafari
TovábbHenry Mintzberg: Stratégiai szafari
Ebből a könyvből megérthetjük, hogy nagyon sokféle stratégiai gondolkodásmód van. A közösségek esetében sem érdemes egyetlen megközelítéshez ragaszkodni, hanem mindig a közösségre és a folyton változó környezetre szabott stratégiai gondolkodásra van szükség.
-
Ken Wilber: A működő szellem rövid története
TovábbKen Wilber: A működő szellem rövid története
Ez a szerző integrál szemléletbe bevezető, belépő szintű könyve. A tudatfejlődési szintek és fejlődési vonalak, valamint a tudatosságbeli különbözőségeink megértéséhez alapmű.
-
Kételkedő műhely
TovábbKételkedő műhely
Egy közösség jövőképének megfogalmazása, a célok kitűzése során fontos, hogy teret adjunk a negatív forgatókönyvek, a veszélyek, a félelmek kimondásának is, azaz kételkedjünk. Ezt segíti elő a kételkedő műhely, amely egy strukturált, a kételkedést szerepként beépítő beszélgetési forma.
-
Kiss Ferenc: Sociocracy & holacracy – Agilis és emberi szervezetek
TovábbKiss Ferenc: Sociocracy & holacracy – Agilis és emberi szervezetek
Alapos és mégis közérthető könyv, amely érdekes lehet mindazoknak, akik hatékony, ám mégis motiváló és felhatalmazó döntéshozatali rendszert szeretnének kialakítani közösségükben. Különösen javasolt olyanoknak, akik közösségi vállalkozásban gondolkoznak.
-
M. Scott Peck: A járatlan út
TovábbM. Scott Peck: A járatlan út
Ez a könyv önismereti alapmű. A Szeretet címet viselő második nagy fejezet pedig kötelező olvasmány mindazoknak, akik ma közösségben szeretnének élni. “A szeretet hajlandóság (akarat) az én kiterjesztésére saját és mások lelki fejlődésének elősegítése érdekében” — írja Peck ebben a fejezetben. Nem kevesebbet üzen ezzel, hogy a szeretet nem csupán egy pozitív érzés, hanem az akaratunkon múló cselekvő emberi magatartás, amivel hozzájárulunk nemcsak saját lelki fejlődésünkhöz, hanem szeretteinké is.
-
Mark Mieras: Többet ésszel – Minden amit az agyunk tud, de mi nem tudjuk róla
TovábbMark Mieras: Többet ésszel – Minden amit az agyunk tud, de mi nem tudjuk róla
A közösségek vezetőinek magatartását meghatározza, hogy milyen emberkép alapján gondolkoznak a közösségük tagjairól. Az emberi agy működésének megértése sokat segíthet egy reális emberkép kialakításában.
-
Oliver König, Karl Schattenhofer: Bevezetés a csoportdinamikába
TovábbOliver König, Karl Schattenhofer: Bevezetés a csoportdinamikába
A szerzők a csoportdinamika alapjait foglalják össze. Közösségek számára az egyik legfontosabb üzenete, hogy tárgyi (az amiről beszélünk) sík alatt egyre mélyebb kapcsolati, szociodinamikai, csoportdinamikai, pszichodinamikai síkokból és a gyökérkonfliktusból sok olyan jelenség származik, ami csak a tárgyi síkon értelmezhetetlen, és ennek ismerete nélkül nehezen kezelhető. A könyvben megismerkedhetünk a csoportdinamikai tréninggel is, ami minden közösségi vezetőnek fontos önismereti módszer lehet.
-
Párbeszéd kör kézikönyv 1. és 2.
TovábbPárbeszéd kör kézikönyv 1. és 2.
A kézikönyv részletesen bevezeti az olvasót a párbeszédkörök történetébe, szervezésébe, és legnagyobb értéke, hogy részletes útmutatót is tartalmaz a párbeszédkörök levezetéséhez. Nagy segítséget jelenthet a baráti körben megszervezett, strukturáltabb beszélgetésekhez, amelyek célja lehet a közös tanulás, a résztvevőket érintő történések, társadalmi trendek megismerése, megbeszélése, a közös valóságkép és jövőkép kialakítása.
-
Richard J. Davidson, Sharon Begley: Az agy érzelmi élete
TovábbRichard J. Davidson, Sharon Begley: Az agy érzelmi élete
Különbözőségeink elfogadása az egyik kulcs az új típusú közösségek életben maradásához. Ebből a könyvből megismerhetjük változatos érzelmi stílusainkat, melyek az emberek közti különbségek egyik legalapvetőbb forrásai.
-
Takács-Sánta András és mtsai: A társak tanácsa – tanácsadói rendszer Krisna-völgyben In: Építőkockák egy új világhoz – Ökológia, közösség, boldogulás – helyben!, 116-123.oldal
TovábbTakács-Sánta András és mtsai: A társak tanácsa – tanácsadói rendszer Krisna-völgyben In: Építőkockák egy új világhoz – Ökológia, közösség, boldogulás – helyben!, 116-123.oldal
Lehet egy közösséget még szorosabbra fűzni, demokratikusabbá tenni, a konfliktusokat elsimítani. A Krisna-tudatú hívők példájából minden közösség tanulhat.
-
Útikalauz a közösségi Átalakuláshoz
TovábbÚtikalauz a közösségi Átalakuláshoz
A Transition Network füzetének magyar változata egy-két hazai vonatkozással kiegészítve ad útmutatót leginkább frissen induló helyi ökoközösségeknek, akciócsoportoknak a sikeres működéshez. Segítséget nyújt többek között az együttműködés, a jövőkép-alkotás vagy éppen a hálózatépítés terén. Évtizednyi, több tucat országra kiterjedő tapasztalat sűrűsödik össze ebben a rendkívül gyakorlatias és lelkesítő kiadványban.
-
Kiáltvány a közösségek vezetéséről
TovábbKiáltvány a közösségek vezetéséről
A szerző, Vágvölgyi Gusztáv Pabló azért választotta a kiáltvány formát, mert úgy érzi, hogy a közösségek szétesését leggyakrabban a vezetés hiánya okozza. Fölteszi a kérdést, hogy mi a baj egyáltalán a vezetéssel. Majd egy kedvenc filmjének üzenetei által bemutatja, hogy a vezetés és a követés egy közösségben ugyanolyan, mint a tánc, amiben nincs kiemeltebb szerepe annak, aki vezet, mint annak, aki követ. Sőt, ahogy a táncban is, egyszer csak vezetés és követés által létrejön egy új minőség, amiben a közösség tagjai képessé válnak egy magasabb szinten bízni egymásban.
-
Vágvölgyi Gusztáv: Csoportdinamika
TovábbVágvölgyi Gusztáv: Csoportdinamika
Minden közösség életében kulcskérdés, hogy a közösség tagjai mennyire elégedettek a megbeszéléseikkel. Az elégedettség pedig nagyrészt a megbeszélés levezetésének minőségétől függ. Ebben a tanulmányban Vágvölgyi Gusztáv-Pabló összefoglalja a csoportdinamika lényegét, és támpontokat ad a levezetőnek a csoportdinamikai jelenségek kezeléséhez.
-
Vágvölgyi Gusztáv: Közösségi minőség meghatározása
TovábbVágvölgyi Gusztáv: Közösségi minőség meghatározása
A közösségi minőség egy nehezen megfogható fogalom. A cikkből megtudhatjuk, hogy mit jelent közösségfejlesztői szempontból.
-
Vágvölgyi Gusztáv: Közösségi vállalkozás meghatározása
TovábbVágvölgyi Gusztáv: Közösségi vállalkozás meghatározása
A közösségi vállalkozás lehet az a forma, amely legnagyobb eséllyel hozza létre az új típusú közösségeket, mert kódolva van benne az együttműködési kényszer. Ebben a cikkben a közösségi vállalkozás meghatározása olvasható.
-
Vágvölgyi Gusztáv: Szervezeti, közösségi rendszerek meghatározása
TovábbVágvölgyi Gusztáv: Szervezeti, közösségi rendszerek meghatározása
A közösségi rendszerek és azok fejlesztése jelentik egy jól működő közösség alapjait. Vágvölgyi Gusztáv-Pabló definiálja e tanulmányban, hogy mit is jelent a közösségi rendszer. Továbbá egy rövid esettanulmányt is bemutat a közösségi rendszer egyik fontos eleméhez, a pszichológiai szerződéshez.
-
Molnár Ádám: Uralkodó mintáink
TovábbMolnár Ádám: Uralkodó mintáink
Egy közösség tagjaként nagyon sok ösztönös mintázat alapján teszünk vagy nem teszünk dolgokat. Ezek az ösztöneinken alapuló szokásaink gyakran okozhatnak konfliktust önmagunkkal és másokkal. A videó segítségével megérthetjük e szokásaink okait, és az előadó saját tapasztalatból ad egy egyszerű lépéssort ezek felülírására.
-
Pál Feri: Közösségfejlesztés
TovábbPál Feri: Közösségfejlesztés
Rendkívül jó összefoglaló előadás a közösségekről. “A feltétel nélküli szeretet az alap az emberi kapcsolatainkban, de ahhoz hogy ez működjön, a feltétel nélküli szeretetnek rengeteg feltétele van.” Ezeket közösségi rendszerek formájában kell biztosítanunk.
-
Snír Péter: Négyszögletű kerekerdő – avagy milyen a jó visszajelzés?
TovábbSnír Péter: Négyszögletű kerekerdő – avagy milyen a jó visszajelzés?
A visszajelzésekhez sokféle hiedelem társul, ami megnehezíti a közösségalkotást. Snír Péter ebben az előadásban rávezeti a hallgatóságot arra, hogy mit jelent a visszajelzés, és mi az, ami nem visszajelzés, hanem például ítélkezés, értékelés, kritika. Ezen túl ahhoz is segítséget ad, hogyan lehet jól megfogalmazni visszajelzésünket. Fontos értenünk mindezt, ha közösségben akarunk élni.
Összesen 39 találat