Lépjünk fel a kémiai szúnyoggyérítés ellen!
99 Ft
Szúnyogmentes estéinkért hatalmas árat fizetünk. A manapság széles körben alkalmazott kémiai gyérítés – amit most már nem annyira légi, inkább földi úton végeznek – ugyanis nem szelektív: egyetlen elpusztult csípőszúnyogra akár ezer másik elhullott rovar is juthat (katicák, fátyolkák, árvaszúnyogok stb.), továbbá a használt idegmérgek közvetlenül károsak többek között halakra, kétéltűekre és hüllőkre is. Ráadásul a közvetlenül érintett élőlények pusztulása az ökológiai rendszerek minden szereplőjére kihat: például kevesebb táplálék jut a madaraknak (aminek nagy szerepe lehetett többek között a városok közelében élő molnárfecske-állományok drasztikus csökkenésében is). A vízi ökológiai rendszerek pedig még inkább sérülékenyek e tekintetben. Olvass tovább…
A szúnyoggyérítés tehát a régi, kémiai formában biztosan fenntarthatatlan, ugyanakkor maga a gyérítés mindenképpen szükséges – már csak azért is, mert az éghajlatváltozás miatt új szúnyogfajok (és általuk terjesztett kórokozók) jelentek meg már hazánkban is.
Szerencsére léteznek szelektív, környezetkímélő módszerek is a szúnyogártalom csökkentésére. Bizonyos talajlakó baktériumok által termelt méreganyagok megfelelő adagolással a vízbe juttatva döntően csak a csípőszúnyogok és a számunkra szintén sok kellemetlenséget okozó púposszúnyogok lárváit pusztítják el. Ez a módszer valamivel macerásabb, mint a kémiai védekezés: részletesen föl kell kutatni a szúnyoglárvák tenyészőhelyeit, biztosítani a megközelíthetőségüket, folyamatosan figyelemmel követni a lárvákat és élőhelyeiket, valamint célzottan és időzítetten kijuttatni a biológiai készítményeket. Ezeket alkalmazva is lehet még esetleg szükség a kémiai gyérítésre, ám ekkor már az idegmérget kisebb területen, kevesebb alkalommal kell bevetni. A biológiai gyérítés részarányának növelése az, amiért leginkább érdemes lobbiznunk a települési önkormányzatoknál.
A fentieken túl is sokat tehetünk a nem kívánatos rovarok ellen, például fizikai módszerek alkalmazásával (szúnyoghálók felszerelésével, a tenyészőhelyek kontrollálásával stb.), szúnyogűző illóolajokkal vagy éppen a csípőszúnyogok természetes ellenségeinek (vízi gerinctelenek, őshonos halak, denevérek, madarak) segítésével, élőhelyük megőrzésével vagy akár visszaállításával.
A legfontosabb azonban az, hogy ne várjunk el teljesen szúnyogmentes környezetet – különösen ne a vízpartokon.
Kapcsolódó ajánlóink:
- MTA-állásfoglalás a szúnyoggyérítés módjának megváltoztatásáról – A szúnyogállomány monitorozásának és célzott gyérítésének járványügyi fontossága – A Magyar Tudományos Akadémia felhívása és megoldási javaslata a döntéshozók számára, 2018.
- Alapos összefoglaló a szúnyoggyérítésről – A szúnyogirtás természetvédelmi kockázatai és biológiai megoldásai
A kép forrása: Mikrokozmosz című film
Vélemények
Ezeket is láttad már?
-
Túratárs
TovábbTúratárs
Különleges közösségi oldal kirándulóknak és túrázóknak. Nemcsak csatlakozhatsz a már meghirdetett túrákhoz, te magad is szervezhetsz kedved szerint.
-
Kovács-Hostyánszki Anikó (szerk.): Beporzók a kertünkben
TovábbKovács-Hostyánszki Anikó (szerk.): Beporzók a kertünkben
Összefoglaló kiadvány a körülöttünk élő beporzó állatokról, természeti és gazdasági jelentőségükről, továbbá arról, hogy mai világunkban mi veszélyezteti őket igazán. A füzet kiegészül annak rövid gyakorlati leírásával is, hogy mi hogyan lehetünk a méhek, lepkék, zengőlegyek és társaik barátai, azaz kertünket, környezetünket hogyan tehetjük mi is beporzóbaráttá.
-
Sáfrány József: Mese a somogyországi patakgörbítőkről
TovábbSáfrány József: Mese a somogyországi patakgörbítőkről
Egy tanulságos ‘népmese’ Berecz András tolmácsolásában az első magyar civilszervezetről, akik természetvédelmi céllal földet vásároltak, hogy rajta visszaállítsák a hajdani belső-somogyi táj régi, jellemző képét.
Zsuzsa –
Ajánlom figyelmükbe a következő petíciót (közel 13 ezer aláírásnál jár):
https://www.peticiok.com/a_kornyezettudatos_szunyoggyeritesert