Működtessünk közös mosodát!
99 Ft
Régi korok nyüzsgő, társas munkavégzése volt a mosás források és patakok környékén. A kemény munkát ellensúlyozta a közösségi együttlét, a beszélgetés, információcsere lehetősége. Az országban több helyen (például a Balaton-felvidéken) bukkanhatunk ma már kortörténeti emléknek számító, vízfolyások fölé épített mosóházakra. Olvass tovább…
Ma, amikor a magyarországi háztartások zöme rendelkezik vezetékes vízhálózattal, megkérdőjelezhetetlennek tűnik, hogy a mosást ki-ki otthon, saját tulajdonú mosógépe segítségével végezze. Ugyanakkor számos nyugat-európai példát látunk arra (sőt, már itthoni is akad), hogy például társasházak alagsorában található, közös használatú, nagyobb mosógépekkel mosnak az emberek, és így saját háztartásukba nem is kell mosógépet beszerezniük. Mi értelme van a közös mosodának?
Egyrészt a háztartások energiát, pénzt és időt takaríthatnak meg azzal, hogy a szennyes mosása nagyobb adagokban történik. Másrészt így olyan, nagy méretű holmi mosása is lehetséges, ami az otthoni mosógépekbe nem férne bele. Harmadrészt a mosás közösségi élménnyé válhat, mert közben beszélgetésekbe elegyedhetünk, hasznos ismeretségeket köthetünk. Negyedrészt a környezetterhelés is csökken, mert kevesebb mosógépet kell legyártani, illetve kevesebb hulladék is keletkezik.
Társasházakban meg lehet oldani, hogy a közös mosógépeket csak az ott lakók használhassák, lehetőleg együtt megalkotott szabályrendszer alapján. Ugyanakkor sűrűbben lakott településrészeken akár vállalkozásként, bárki számára hozzáférhetően is működtethető a közös mosoda. Mindenképp fontos elérnünk, hogy lehetőleg környezetkímélő mosószereket használjanak ezekben a mosodákban.
Ha van rá hely, a mosás tere mellett érdemes jól szellőző szárítóhelyiséget is kialakítani. Ezzel elkerülhető a szárítógépek használata, csakúgy mint lakásaink penészesedése. A mosó- és szárítóhelyiségek olykor akár más célokra (például játszószobaként, programhelyszínként) is használhatók.
A kép forrása: communitylaundry.net
Ezeket is láttad már?
-
Jeff Speck: A város gyalogosbaráttá alakításának 4 módja
TovábbJeff Speck: A város gyalogosbaráttá alakításának 4 módja
Az amerikai várostervező megmutatja, milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a városlakók a gyalogos közlekedést részesítsék előnyben a mindennapokban. Az elővárosi terjeszkedés helyett a hagyományos városnegyedek szerkezetét kellene utánoznunk, amelyekben egy kellemes gyaloglásnyi távolságban minden elérhető: lakóhely, munkahely, boltok, iskolák, szabadidős tevékenyégek. A vonzó sétához fontos még a megfelelő tömegközlekedés, a gyalogosok biztonsága, illetve az, hogy az út ne legyen unalmas.
-
Jan Gehl: Élhető városok
TovábbJan Gehl: Élhető városok
A dán építészt és várostervezőt régóta foglalkoztatja a kérdés: hogyan lehet a város újra emberközpontú? Nevéhez fűződik az élhető város gondolata és az arra épülő városfejlesztési stratégiák kidolgozása. Ez a gyönyörű kivitelezésű könyv a várostervezés emberi dimenziójával foglalkozik, középpontjában a városi életminőség javítása áll, különös tekintettel a gyalogosbarát tervezésre. Arra keresi a választ, hogy a zsúfoltság ellenére miként lehet egy város élhető, biztonságos és fenntartható.
-
Komlósi Bence, K. Theisler Katalin: Kooperatív lakozás, avagy egy közösségi lakásmodell. In: Építész Műhely Közlöny 232.
TovábbKomlósi Bence, K. Theisler Katalin: Kooperatív lakozás, avagy egy közösségi lakásmodell. In: Építész Műhely Közlöny 232.
A Közösségben Élni kezdeményezés két tagjának cikke a közösségi lakásprojektek bemutatásával és azok magyarországi lehetőségeinek számbavételével indít. Fő állítása, hogy a közösségi lakhatási formák számos szempontból (társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális) fenntarthatóbbak, mint a ma elterjedtek. A cikkből betekintést nyerhetünk egy Hollandiában és egy Svájcban működő co-housing közösség életébe is.
Vélemények
Még nincsenek értékelések.