Szervezzünk vitázó döntéshozatali fórumokat!

100 Ft Original price was: 100 Ft.99 FtCurrent price is: 99 Ft.

Az angol citizens’ assembly fordításaként magyarul a közösségi gyűlés kifejezés használatos (noha az állampolgári gyűlés elnevezés a pontos fordítás). A közösségi gyűlés az állampolgárok véletlenszerűen kiválasztott csoportjának meghívásával kezdődik, ugyanakkor a szervezők ügyelnek arra, hogy a résztvevők demográfiailag (nem, kor, iskolázottság) nagyjából leképezzék a helyi társadalmat. A gyűlés tagjainak száma általában 50-150 fő között mozog. A tagokat egy konkrét, nagy horderejű kérdés megvitatására kérik föl, amiről általában két hétvégén keresztül tanácskoznak képzett facilitátorok segítségével. Az első hétvégén szakértőket és érintetteket hallgatnak meg az adott témában, a második hétvégén pedig megfogalmazzák a kérdésre adott válaszaikat, vagyis a gyűlés ajánlásait. A módszer lényege, hogy az állampolgárok először tájékozódnak, aztán kiscsoportos megbeszélések, viták során alakítják ki a véleményüket, így képesek megalapozott és konszenzusos álláspontot formálni a kérdésben. A közösségi gyűlés módszere Európában elterjedt, gyakran használják például klímaügyekben vagy egyéb környezeti problémák kapcsán. Magyarországon is több településen szerveztek már közösségi gyűlést, az éghajlatváltozás mellett például levegőtisztaság-védelmi kérdésekben.

Egy másik, megbeszélésen alapuló döntéshozatali eszköz az állampolgári tanács (citizens’ jury). A résztvevők köre itt nem meghívásos alapon áll össze, hanem egy felhívásra önként jelentkezők alkotják a tanácsot. Ennek előnye, hogy olyan tagok fognak jelentkezni, akik elkötelezettek a téma iránt, és hajlandóak elmélyülni benne. Itt is fontos azonban, hogy az állampolgári tanács tagjai minél inkább reprezentálják azt a csoportot, amelyet képviselnek. Az állampolgári tanács is olyan kérdések megvitatására jöhet létre, amelyek nagy horderejűek, továbbá hosszú távú és sokszor visszafordíthatatlan hatásaik lehetnek.

A tanács 15-25 főből áll, ami lehetővé teszi, hogy az összes tag együtt vitassa meg a kérdéseket. Általában kettő-négy napig tanácskoznak, és ezalatt fogalmazzák meg javaslataikat. A folyamat nagyon fontos eleme, hogy a tanácstagok tájékozódjanak, ezért szakértőket hallgatnak meg, illetve kérhetnek föl, továbbá írásos dokumentumokat tanulmányoznak. Az angolszász joggyakorlatból ismert esküdtszékhez hasonlatosan tanácskoznak egymás között, ugyanakkor képzett facilitátorok segítik a folyamatot. A tanácskozás eredménye egy ajánláscsomag, amelyet az érintett állampolgárok nevében állítanak össze az adott kérdésben.

Ha azt szeretnénk, hogy szűkebb vagy tágabb közösségünkben vitázó döntéshozatali fórumokon (akár közösségi gyűlésen, akár állampolgári tanácson) hozzunk döntést, akkor érdemes a módszertanról részletesebben tájékozódnunk és képzett facilitátorok segítségével megszerveznünk a folyamatot. A jól szervezett döntéshozatali fórumokon a résztvevők tájékozottabbá és elkötelezettebbé válnak, képesek közös eredményre jutni és legitim döntéseket hozni. Ugyanakkor konfliktusok feloldására ezek a fórumok nem alkalmasak.

Fontos továbbá, hogy az így meghozott döntések valóban megvalósíthatók legyenek, vagyis a résztvevők valódi felhatalmazást kapjanak a kérdés megvitatására és megválaszolására. A közösségi gyűlés és az állampolgári tanács egyaránt ajánlásokat fogalmaz meg, ám ha ezek nem kerülnek be a döntéshozatalba, akkor az állampolgárok bevonása kiüresedhet, látszatrészvétellé válhat. Ezért csak akkor érdemes belekezdenünk a szervezésbe, ha a(z) (ön)kormányzat valóban elkötelezett az állampolgárok bevonása mellett. Megkísérelhetjük ugyanakkor fokozni is ezt az elköteleződésüket.

Kapcsolódó ajánlóink:

• Minitanulmány a részvételi döntéshozatalról – Kiss Gabriella: A részvételi döntéshozatalról
• Társadalmi részvétel a környezetpolitikai döntéshozatalban – Bela Györgyi, Pataki György, Valené Kelemen Ágnes: Társadalmi részvétel a környezetpolitikai döntéshozatalban
• Sok fontos információ a közösségi gyűlésekről – Közösségi gyűlés
• Egy angliai állampolgári tanács esettanulmánya – Állampolgárok és vizes élőhelyek: az ely-i állampolgári tanács értékelése. In: Természet és gazdaság
• Egy állampolgári tanács bemutatása –  I. kerületi Állampolgári Tanács
• Sok fontos információ az állampolgári tanácsról – Simon Ildikó – Kuna Gábor (szerk.): Gyakoroljuk a demokráciát!
• Részvételi módszerek a természetvédelemben – Fabók Veronika: Társadalmi részvételi folyamatok a természetvédelemben – Módszertani útmutató – I. kötet
• Podcast a részvételi demokrácia fontosságáról Kiss Gabriellával – Zöld Egyenlőség podcast: Hogyan vegyünk részt a döntéshozatalban?

A kép forrása: kozossegigyules.hu