Általános

Az országban sok szövetkezeti formában gazdálkodó vállalkozással lehet találkoznia, azonban talán az egyetlen a Gólya Szövetkezeti Presszó és Közösségi Ház, mely az eredeti szövetkezeti alapelveknek és értékeknek megfelelően működik. A sors fintora, hogy a Gólya hivatalos jogi formája korlátolt felelősségű társaság, mert a szövetkezetek hazai szabályozása nem kedvez az etikus, szolidáris gazdasági modellek megvalósításának. Az interjúból megtudhatjuk, hogyan lehet a kedvezőtlen jogi környezet ellenére valódi szövetkezetet létrehozni, fenntartani. A Gólya mintája annak, hogy bármilyen körülmények között az igazán szolidáris közösségek megtalálják a céljaik elérésének leginkább megfelelő megoldásokat.

A szerző elég nagy nemzetközi visszhangot kiváltott könyvének záró fejezete – amely a kötet zanzájának tekinthető – magyarul is olvasható. Globalizációkritika és lokalizációs kiáltvány egyben – nemcsak ökológiai, hanem szociális szempontokat is jócskán hangsúlyozva. Noha még az ezredfordulón született, időszerűségéből az évek alatt gyakorlatilag semmit sem vesztett.

Az ökolokalizmus egyik legkiválóbb képviselője tömören magyarázza el, hogy mi is az a lokalizáció, miképpen valósíthatnánk meg, és milyen előnyei vannak. Nem utolsósorban pedig eloszlat néhány, a lokalizációval kapcsolatos téveszmét is.

Az ökológiai közgazdaságtan egyik legeredetibb szerzője elemzi azokat a folyamatokat, amelyek során a globalizált gazdaság szereplői másokra hárítják át tevékenységeik környezeti költségeit. Tanulmánya rámutat arra is, hogy miként lehetne minimalizálni e folyamatokat, és ezáltal kiváló elméleti alapokat nyújt a gazdaság ökologikus lokalizálásához is.

A fejlődéskritika egyik legjelesebb képviselője írásában a “fenntartható fejlődés” három megközelítését különíti el. Közülük az otthon-szemlélet mellett teszi le a voksát, amely szemlélet legfontosabb jellemvonásai a mértékletesség, a lokalizáció, a decentralizáció, továbbá a kis léptékű struktúrák előnyben részesítése.