Dr. Botos Barbara: Gondolatok a helyi pénzről ithacai szemmel
Egy alapos, olvasmányos összefoglaló az egyik legismertebb, a szívességbankokhoz hasonló helyi pénzről. A tanulmány külön érdeme, hogy a szerző ellátogatott az USA-ba, és személyes tapasztalatokat is szerzett erről a fizetőeszközről.
Link: http://kornyezetvaltozas.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1077365
Kapcsolódó termékek
-
Dr. Juhász Zita: Mi lesz veled, helyi pénz?
Tovább olvasomDr. Juhász Zita: Mi lesz veled, helyi pénz?
A két legkorábbi magyarországi helyi pénz kevesebb, mint egy évtizednyi működés után nem áll jól közgazdasági értelemben. A használat alacsony szintje miatt folyamatosan fogy a tőke, és veszteséget termelnek. A tanulmány szerint több oka is lehet annak, hogy miért nem működik ez a két helyi pénz. Ezen okok mélyebb elemzésével a későbbi kezdeményezéseknél kiküszöbölhetők lennének az itt felmerült problémák.
-
Bernard Lietaer, Christian Arnsperger, Sally Goerner, Stefan Brunnhuber: Pénz és fenntarthatóság – A hiányzó láncszem
Tovább olvasomBernard Lietaer, Christian Arnsperger, Sally Goerner, Stefan Brunnhuber: Pénz és fenntarthatóság – A hiányzó láncszem
A szerzők azt próbálják megértetni az olvasóval, hogy a pénzrendszer instabilitásának szerkezeti okai vannak, és emiatt a rendszer nem fenntartható, újabb pénzügyi válságok várhatók a közeljövőben. Külön fejezetben foglalkozik a könyv azzal, hogy pénzrendszerünk hogyan befolyásolja negatívan a fenntarthatóságot: rövid távú gondolkodásra ösztönöz, vagyonkoncentrációhoz vezet, a kamat pedig gerjeszti a gazdasági növekedést. A megoldáshoz a szerzők szerint a pénzrendszerek sokféleségére van szükség. A könyv nemcsak feltárja a problémákat, hanem gyakorlati javaslatokat is nyújt, akár alulról szervezve, akár céges vagy állami szinten szeretnénk cselekedni. Könnyen érthető, didaktikus, a téma súlyához képest is lelkesítő olvasmány.
-
Szendrey Ákos: A népi társasmunkák és összejöveteleik
Tovább olvasomSzendrey Ákos: A népi társasmunkák és összejöveteleik
Az etnográfus szerző tanulmánya a legátfogóbb írás a magyarországi társasmunkákról, a kalákáról. A szerző az utolsó pillanatban gyűjtötte össze a már akkor is csak az idősebb generáció emlékében élő ismereteket a magyar paraszti társadalom talán legérdekesebb intézményéről. A tanulmány nemcsak a kaláka leírását, illetve a hozzá kapcsolódó szokásokat ismerteti, hanem több szempont szerint osztályozza és rendszerbe is foglalja azokat. Amit ma a kalákáról tudunk, azt nagyrészt Szendrey Ákosnak köszönhetjük.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.