Hozzunk létre élő kapcsolatot a település és folyója között!
99 Ft
Településeink közül sok jött létre folyó mellett – nem véletlenül, hiszen mind vízvétel, mind kereskedelmi útvonal szempontjából fontos szerepet töltöttek be ezek a vízfolyások. A folyópartok – vagy rakpartok, ami (egykori) funkciójukra is részben utal – ugyanakkor közösségi helyszínekként is szolgáltak elsősorban azokon a helyeken, ahol a településközpontot is átszelte a vízfolyás. Ám a XIX-XX. században részben az ipari funkciók, részben a közlekedés átalakulása miatt sok település elveszítette folyópartját, mert az aktuális városrendezési elvek alapján az hasznosabbnak bizonyult egy üzem, egy forgalmas közút vagy egy hajókikötő számára, mint valódi közterületnek.
Mindamellett a folyóknak, vízfelületeknek nemcsak az emberi találkozások szempontjából van szerepük: pszichológiai kutatások alapján ma már tudjuk, hogy a víz látványa és hangja pozitív hatást gyakorol az emberek mentális egészségére, nem beszélve a hűsítő hatásáról és – megfelelő vízminőség esetén – az élővilágnak biztosított közegről. Ezek a szempontok napjainkban kerültek előtérbe, és már nemcsak a szakértők körében ébredt föl az igény arra, hogy a más funkciók vagy egyszerűen elhanyagoltság miatt elzárt vízpartok újra megnyíljanak az emberek előtt.
Ugyanakkor a költségigény mellett ennek legfőbb akadálya – különösen nagyobb városokban – az, hogy a XX. század során nagyon sok helyen hangsúlyos közúthálózati szerepet kaptak a folyók partjai. Ahhoz tehát, hogy használható legyen a vízpart, vagy nagyon komolyan zsebbe kell nyúlni az útpálya alagútba süllyesztésével, vagy meg kell győzni a politikai döntéshozókat, illetve a választókat arról, hogy e folyóparti utak nélkül is működőképes marad a város közlekedése. Seattle például az előbbi, Párizs vagy Lyon az utóbbi utat választotta – vagyis mindkettő működőképes. Ugyanakkor mindent összevetve az alagutas megoldás kevésbé kedvező, mivel kimondottan drága, nagy az építés ökolábnyoma, ráadásul a forgalmat sem csillapítjuk.
A folyópartok új szemléletű átalakítása itthon komolyan először Budapesten és Szegeden merült föl. Mindkét városban lehetővé tették a partok ideiglenes használatát annak érdekében, hogy az emberek komolyabb átépítés nélkül is megtapasztalják, milyen lenne a Duna- vagy Tisza-part autók nélkül. Budapesten egy civil szervezet (a Város és Folyó Egyesület) is segíti ezt az átalakulást. Ezek a példák jó receptek arra, hogy miként érdemes belekezdeni egy ilyen átalakításba: valamilyen építkezéshez kapcsolódóan, vagy egyszerűen csak nyári, hétvégi korzók beiktatásával lehet megmutatni a település lakói és rajtuk keresztül a politikai döntéshozók számára, hogy milyen lehet a vízpart egy más szerepben.
A kép forrása: a Város és Folyó Egyesület Facebook-oldala
Ezeket is láttad már?
-
David Pearson: A természetes ház könyve
TovábbDavid Pearson: A természetes ház könyve
A szerző tervező építész, aki a Földre mint élő bolygóra tekint. Szemléletéből következően a házat mint élő organizmust vizsgálja, a benne élő ember “harmadik bőrének” tekintve azt. Könyvében az otthoni tevékenységek széles körét elemzi, gyakorlati tanácsokat ad, hogy milyen környezetbarát megoldások követendők építés, felújítás, vagy akár egy egyszerű takarítás során. Sok-sok ábra és színes kép gazdagítja a kötetet.
-
Ertsey Attila – Medgyasszay Péter: Fenntartható építészet útmutató
TovábbErtsey Attila – Medgyasszay Péter: Fenntartható építészet útmutató
A szerzők részletesen ismertetik, hogy mit tehetünk a környezeti válság ellen lakókörnyezetünk tudatos átalakításával. Gyakorló építészek – akik Magyarországon az ökologikus építészet úttörőinek számítanak – saját munkáikon keresztül mutatják be új és felújított épületek szerkezeti és funkcionális kialakítását. De nemcsak önálló lakóépületek, hanem lakótelepek és társasházak fenntartható átalakításáról is olvashatunk.
-
Kathleen Madden: Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret? – Kézikönyv jól működő közösségi terek létrehozásához
TovábbKathleen Madden: Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret? – Kézikönyv jól működő közösségi terek létrehozásához
Ez az Amerikában sikeresen használt kézikönyv jól átlátható, illusztrált formában teszi érthetővé a közterek használatának nehézségeit és az azokon segítő eszközöket. Jógyakorlatokat és példaszerű esettanulmányokat mutat be a zöldfelületek növelése és rehabilitációja terén, valamint a helyi közösségek együttműködésének és környezettudatosságának megerősítésére. Kiváló bevezető kötet a közterek újraértelmezéséhez.
Vélemények
Még nincsenek értékelések.