Hozzunk létre újrahasználati központot!
99 Ft
Az újrahasználati központok célja a kidobásra ítélt, feleslegessé vált tárgyak (pl. bútor, ruha, háztartási gépek, számítástechnikai eszközök) begyűjtése, raktározása, illetve szükség esetén azok megjavítása, felújítása annak érdekében, hogy utána újraértékesítésre vagy adományozásra kerüljenek. A hulladékká vált tárgyak, alkatrészek környezetkímélő kezeléséről is gondoskodnak, így sokszor hulladékudvar is található a központok területén vagy közelében. Olvass tovább…
Az újrahasználati központok többféleképpen is hozzájuthatnak a használt tárgyakhoz: például intelligens (házhoz menő) lomtalanítás, hagyatéki lomtalanítás, valamint vállalati lomtalanítás vagy selejtezés útján. Egyes újrahasználati központok egyetlen tárgytípusra specializálódtak (pl. bútor), másutt ugyanakkor többfélével is foglalkoznak. A központok nagyon fontos tevékenysége a javítás, felújítás (leginkább ebben különböznek a hulladékudvaroktól). Ennek köszönhetően sok tárgyat meg lehet menteni attól, hogy idő előtti hulladékká váljanak, élettartamuk jelentősen megnövelhető.
Az újrahasználati központok munkahelyteremtő képessége is számottevő lehet, mivel rengeteg munkaerő-igényes feladat adódik itt a logisztikától kezdve az értékesítésen és az adminisztráción át a szakképzettséget igénylő javítási, felújítási munkálatokig. Gyakori, hogy szociális munkásokat, illetve csökkent munkaképességű embereket alkalmaznak, munkanélküliek át- és továbbképzését segítik, vagy éppen szakképzési rendszerek részesei (például gyakornokokat foglalkoztatnak). Emiatt a központok széles helyi partnerhálózattal rendelkeznek: civil szervezetekkel, szociális intézményekkel, önkormányzatokkal, hulladékgazdálkodó cégekkel, vállalatokkal, valamint oktatási intézményekkel állnak kapcsolatban.
Újrahasználati központot működtethet önkormányzat, hulladékgazdálkodási cég, de akár társadalmi vállalkozás is. Érdemes jól megközelíthető helyen létesíteni. Európa-szerte működnek újrahasználati központok, sok esetben hálózatba tömörülve, azonban hazánkban egyelőre — klasszikus formájukban legalábbis — nem léteznek. Külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszabb távú fennmaradásukhoz jellemzően állami vagy egyéb támogatás szükséges.
Kapcsolódó ajánlónk:
- Nem klasszikus újrahasználati központok Magyarországon – https://kiutak.hu/linkek/fkf-ujrahasznalati-kozpontok
A kép forrása: reuse-network.org.uk
Vélemények
Ezeket is láttad már?
-
Roubaix története
TovábbRoubaix története
A mintegy 100 ezer lakosú franciaországi Roubaix példamutató módon fogadott el egy városszintű nulla hulladék stratégiát. Az esettanulmány bemutatja, hogyan vett rá a városvezetés száz családot arra, hogy részt vegyenek egy nulla hulladékos kihívásban – illetve hogy miként indított el egy komposztálási programot iskolák bevonásával.
-
Annie Leonard: Tárgyaink története
TovábbAnnie Leonard: Tárgyaink története
A film végigköveti tárgyaink életét az előállítástól a hulladékfeldolgozásig, miközben rávilágít az ezt kísérő társadalmi-környezeti összefüggésekre és problémákra. Nagyszerűen bemutatja a jelenlegi rendszer hátulütőit, miközben egy fenntarthatóbb és igazságosabb világ létrehozására is biztat. Elgondolkodtató és közben szórakoztató is.
-
Budapest Bike Maffia
TovábbBudapest Bike Maffia
A Budapest Bike Maffiát (BBM) fiatal kerékpárosok hívtak életre 2011-ben, alaptevékenységük az adománygyűjtés, és azok kerékpárral történő eljuttatása rászorulók számára. Főként melegétel-adományokat juttatnak el hajléktalanok részére, de tárgyi adományokat is lehet rajtuk keresztül felajánlani.
Vargqa Miklós –
Jó. Fontos lehetne ez a kezdeményezés. De az alkalmazása attól is függ, hogy a hagyományos szakképzés gondolkodó, kreatív szakembereket, vagy csak rutinmunkásokat képez-e.
A körültekintő, szakszerű, igényes munkát sajnos megölte az igénytelen tömegtermelés.Szükség lenne tágabb látókört, konstruktív gondolkodást preferáló továbbképzésekre, ráképzésekre és a különleges igényeket kielégítő “mestermunkák” ösztönzésére, díjazására, kiemelt kezelésére is.
Egyedül én három pár vadonatúj ortopédcipőt dobtam ki az utóbbi öt, tíz évben, mert a mértéket vevő “szakemberek” nem jöttek rá, hogy elő kellett volna írniuk a sablon-kaptafák megfelelő átalakítását, illetve elmulasztotta a korrekciót, akinek ez lett volna a dolga, ráadásul műveletkezi ellenőrzés sem volt, amely után időben szétszedették volna az előírástól eltérő “susztermunkát” és további fáradságot, pézt, anyagot pocsékoltak feleslegesen.