Segítsük elő természetközeli szennyvíztisztítási módszerek alkalmazását
Original price was: 100 Ft.99 FtCurrent price is: 99 Ft.
Mivel a vizeinket szennyező anyagok igen sokfélék és számtalan forrásból származhatnak, nem létezik egyszerű és konkrét recept a vízszennyezés csökkentésére. Az elsődleges cél a szennyvíz keletkezésének megelőzése, mivel tisztítása egyrészt mindenképp költséges, másrészt minden igyekezetünk ellenére sem lehet teljes mértékű, bármilyen szennyvíztisztítási módszert is használunk. Ugyanakkor valamennyi szennyvíz keletkezése nyilvánvalóan elkerülhetetlen. Olvass tovább…
Mindazokat a szennyvizeket, amelyeket a felszíni és felszín alatti vizekbe kerülésük előtt képesek vagyunk tisztítani, minél inkább meg is kellene tisztítanunk. Erre a célra manapság jellemzően bonyolult, drága, energiaigényes, nagyobb léptékű szennyvíztisztítási módszereket alkalmazunk. Ám léteznek egyszerűbb, olcsóbb, kevés energiát igénylő, kisebb léptékű megoldások is: ezeket rendszerint természetközeli szennyvíztisztítási eljárásoknak nevezik. Ezek a ma bevett technológiáktól eltérően illeszkednek a tájba, nem termelnek másodlagos szennyvíziszapot, illetve csekély az energia- és a gépészeti igényük. Mindezek mellett még a mikroklímát is kedvezően befolyásolják. Léteznek szikkasztásos rendszerek (például talajbiológiai tisztítás faültetvényes hasznosítással), növényzet nélküli tavas rendszerek (például mesterséges levegőztetéssel működők), növényzettel társított tavas rendszerek (például gyökérzónás tisztítás), valamint ezek kombinációi is.
Mind a faültetvényes talajbiológiai tisztításra, mind pedig a gyökérzónás szennyvíztisztításra évtizedek óta léteznek jó példák Magyarországon is. Ezeknek a technológiáknak az alkalmazása a kommunális szennyvíztisztításban hazánkban elsősorban a 2000 főnél kisebb lakosságszámú települések számára jelenthet környezetbarát és gazdaságos helyi megoldást, mivel e községek nem kötelezettek települési csatornahálózat kialakítására. Tekintve, hogy hazánkban a települések körülbelül háromnegyedét ezek a községek adják, komoly lehetőségek rejlenek a természetközeli szennyvíztisztításban .
Kisebb léptékben, néhány család összefogásával is megvalósítható például egy nádgyökérzónás rendszer kiépítése, azonban egyetlen család esetén nem feltétlenül gazdaságos megoldás. Nádgyökérzónás tisztító létesítésekor 4-6 m2 nádágyat kell számolni személyenként. A megtisztítandó víz mennyisége és szennyezettsége is jelentősen csökkenthető akkor, ha a vízöblítéses vécéket komposzttoalettekkel váltjuk ki.
Kapcsolódó ajánlóink:
- Minisztériumi útmutató a természetközeli szennyvíztisztítási rendszerek megvalósításához – Útmutató a 2000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelés alatti települések szennyvízelvezetési és -tisztítási megoldásainak kialakításához
-
A gyökérmezős szennyvíztisztítás alapos bemutatása – Pásztor István: Gyökérmezős szennyvíztisztítás 1-2.
- Európai tapasztalatok a fenntartható szennyvízgazdálkodásról – Igor Bodík és Peter Ridderstolpe (szerk.): Fenntartható szennyvízgazdálkodás Közép- és Kelet-Európában
- Országh József honlapja, az alternatív szennyvíztisztítást is részletesen körbejárja – Vízönellátó
- Videó az Országh József-féle szennyvíztisztító rendszerről – Kegyedi rendszer
- Jógyakorlat Aparhantról – Takács-Sánta András és mtsai: A nyár tisztít – természetközeli szennyvíztisztítás Aparhanton In: Építőkockák egy új világhoz
- Az autonóm kisrégió kapcsán a szennyvízkezelést is részletesen tárgyalja – Ertsey Attila (szerk.): Autonóm kisrégió – országos ajánlás
A képen Marabu rajza látható, amely eredetileg az Építőkockák egy új világhoz című könyvben jelent meg.
Vélemények
Még nincsenek értékelések.