Dr. Juhász Zita: Mi lesz veled, helyi pénz?
A két legkorábbi magyarországi helyi pénz kevesebb, mint egy évtizednyi működés után nem áll jól közgazdasági értelemben. A használat alacsony szintje miatt folyamatosan fogy a tőke, és veszteséget termelnek. A tanulmány szerint több oka is lehet annak, hogy miért nem működik ez a két helyi pénz. Ezen okok mélyebb elemzésével a későbbi kezdeményezéseknél kiküszöbölhetők lennének az itt felmerült problémák.
Lépések a fenntarthatóság felé, 2017
Link: http://kovet.hu/wp-content/uploads/2018/01/lepesek_70_web.pdf
Ezeket is láttad már?
-
Alakítsunk szívességbankot!
Cselekvési Tipp 99 Ft Kosárba rakomAlakítsunk szívességbankot!
A szívességbank (más néven szívességkör vagy cserekör) lényege az, hogy egy helyi közösség tagjai szívességeket cserélnek egymás között, azaz munkát végeznek, szolgáltatnak, adnak és kapnak, és mindezt egy értékmérő segítségével számolják el. A rendszer azon az elgondoláson alapszik, hogy mindenki rendelkezik olyan tudással, képességekkel, amelyek segítséget jelenthetnek mások számára. Olvass tovább…
99 Ft -
Almássy Tamás: Münchhausen-effektus, avagy a pénz “ökológiája”
TovábbAlmássy Tamás: Münchhausen-effektus, avagy a pénz “ökológiája”
Ez az élvezetes, olvasmányos tanulmány egy elképzelt helyi pénzt mutat be, kicsit talán túlzóan optimista szemüvegen keresztül, de nagyon sok szempontot érintve: kisiparosok és helyi termelők helyzetbe hozása, a marketing kiemelt szerepe, a helyi pénz leválasztása a nemzeti valutáról, visszaváltási díj, negatív kamat stb. Látogassunk el képzeletben ebbe a “lokál” nevű helyi pénzt kibocsátó városba, és figyeljük meg, hogyan hat ránk, amit ott találunk. A szöveg még a magyarországi helyi pénzek bevezetése előtt született.
-
Szendrey Ákos: A népi társasmunkák és összejöveteleik
TovábbSzendrey Ákos: A népi társasmunkák és összejöveteleik
Az etnográfus szerző tanulmánya a legátfogóbb írás a magyarországi társasmunkákról, a kalákáról. A szerző az utolsó pillanatban gyűjtötte össze a már akkor is csak az idősebb generáció emlékében élő ismereteket a magyar paraszti társadalom talán legérdekesebb intézményéről. A tanulmány nemcsak a kaláka leírását, illetve a hozzá kapcsolódó szokásokat ismerteti, hanem több szempont szerint osztályozza és rendszerbe is foglalja azokat. Amit ma a kalákáról tudunk, azt nagyrészt Szendrey Ákosnak köszönhetjük.
Vélemények
Még nincsenek értékelések.