Hozzunk létre újrahasználati központot!
Original price was: 100 Ft.99 FtCurrent price is: 99 Ft.
Az újrahasználati központok célja a kidobásra ítélt, feleslegessé vált tárgyak (pl. bútor, ruha, háztartási gépek, számítástechnikai eszközök) begyűjtése, raktározása, illetve szükség esetén azok megjavítása, felújítása annak érdekében, hogy utána újraértékesítésre vagy adományozásra kerüljenek. A hulladékká vált tárgyak, alkatrészek környezetkímélő kezeléséről is gondoskodnak, így sokszor hulladékudvar is található a központok területén vagy közelében. Olvass tovább…
Az újrahasználati központok többféleképpen is hozzájuthatnak a használt tárgyakhoz: például intelligens (házhoz menő) lomtalanítás, hagyatéki lomtalanítás, valamint vállalati lomtalanítás vagy selejtezés útján. Egyes újrahasználati központok egyetlen tárgytípusra specializálódtak (pl. bútor), másutt ugyanakkor többfélével is foglalkoznak. A központok nagyon fontos tevékenysége a javítás, felújítás (leginkább ebben különböznek a hulladékudvaroktól). Ennek köszönhetően sok tárgyat meg lehet menteni attól, hogy idő előtti hulladékká váljanak, élettartamuk jelentősen megnövelhető.
Az újrahasználati központok munkahelyteremtő képessége is számottevő lehet, mivel rengeteg munkaerő-igényes feladat adódik itt a logisztikától kezdve az értékesítésen és az adminisztráción át a szakképzettséget igénylő javítási, felújítási munkálatokig. Gyakori, hogy szociális munkásokat, illetve csökkent munkaképességű embereket alkalmaznak, munkanélküliek át- és továbbképzését segítik, vagy éppen szakképzési rendszerek részesei (például gyakornokokat foglalkoztatnak). Emiatt a központok széles helyi partnerhálózattal rendelkeznek: civil szervezetekkel, szociális intézményekkel, önkormányzatokkal, hulladékgazdálkodó cégekkel, vállalatokkal, valamint oktatási intézményekkel állnak kapcsolatban.
Újrahasználati központot működtethet önkormányzat, hulladékgazdálkodási cég, de akár társadalmi vállalkozás is. Érdemes jól megközelíthető helyen létesíteni. Európa-szerte működnek újrahasználati központok, sok esetben hálózatba tömörülve, azonban hazánkban egyelőre — klasszikus formájukban legalábbis — nem léteznek. Külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszabb távú fennmaradásukhoz jellemzően állami vagy egyéb támogatás szükséges.
Kapcsolódó ajánlónk:
- Nem klasszikus újrahasználati központok Magyarországon – https://kiutak.hu/linkek/fkf-ujrahasznalati-kozpontok
A kép forrása: reuse-network.org.uk
Értékelések
Kapcsolódó termékek
-
Roubaix története
Tovább olvasomRoubaix története
A mintegy 100 ezer lakosú franciaországi Roubaix példamutató módon fogadott el egy városszintű nulla hulladék stratégiát. Az esettanulmány bemutatja, hogyan vett rá a városvezetés száz családot arra, hogy részt vegyenek egy nulla hulladékos kihívásban – illetve hogy miként indított el egy komposztálási programot iskolák bevonásával.
-
Food Not Bombs
Tovább olvasomFood Not Bombs
A Food Not Bombs egy nemzetközi, önkéntes alapú kezdeményezés, melynek célja a fogyasztható élelmiszerek megmentése a kukába kerüléstől. A budapesti közösség szombatonként gyűjti össze a piacokról a megmaradt zöldségeket, gyümölcsöket, majd ebből főznek közösen valami finomat, amit utána eljuttatnak rászorulókhoz.
-
Magyar Élelmiszerbank Egyesület
Tovább olvasomMagyar Élelmiszerbank Egyesület
Magyar Élelmiszerbank Egyesület egy non-profit szervezet, amelynek célja, hogy kapcsolatot teremtsen az országunkban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között, ezzel elősegítse a szegénység, az éhezés és az alultápláltság csökkenését Magyarországon.
Vargqa Miklós –
Jó. Fontos lehetne ez a kezdeményezés. De az alkalmazása attól is függ, hogy a hagyományos szakképzés gondolkodó, kreatív szakembereket, vagy csak rutinmunkásokat képez-e.
A körültekintő, szakszerű, igényes munkát sajnos megölte az igénytelen tömegtermelés.Szükség lenne tágabb látókört, konstruktív gondolkodást preferáló továbbképzésekre, ráképzésekre és a különleges igényeket kielégítő „mestermunkák” ösztönzésére, díjazására, kiemelt kezelésére is.
Egyedül én három pár vadonatúj ortopédcipőt dobtam ki az utóbbi öt, tíz évben, mert a mértéket vevő „szakemberek” nem jöttek rá, hogy elő kellett volna írniuk a sablon-kaptafák megfelelő átalakítását, illetve elmulasztotta a korrekciót, akinek ez lett volna a dolga, ráadásul műveletkezi ellenőrzés sem volt, amely után időben szétszedették volna az előírástól eltérő „susztermunkát” és további fáradságot, pézt, anyagot pocsékoltak feleslegesen.