Kalákázzunk!

100 Ft Original price was: 100 Ft.99 FtCurrent price is: 99 Ft.

A kaláka átszőtte a mindennapokat, a munkavégzést, a szórakozást, az ünnepeket. Kalákában védték az erdélyi falvak lakói a jószágokat a farkastól, társasmunkában építették a falu közös használatú útjait, az esküvőre női kalákák készítették az ételeket, de a disznóvágás is elképzelhetetlen volt a közösség segítsége nélkül. A közös munka mindig közös szórakozással párosult, a munka minden fázisához, rituálék, dalok, táncok párosultak.

Magyarországon a legelterjedtebb és legismertebb társasmunka a házépítő kaláka, mely a huszadik század második felében ismét meghatározóvá vált az országban. Ekkor évente több tízezer ház épült munkahelyi közösségek, baráti társaságok, illetve családok közös munkájával, melynek alapja nem a vásárolt munka vagy szolgáltatás, hanem a kölcsönösség volt. Ahogy Magyarországon, úgy a világ más pontjain sem tűnt el a társasmunka, a kaláka hagyományát követik napjaink demokratikusan működő szövetkezetei, továbbá karitatív szervezetei.

A társasmunka résztvevői mindig olyan feladatok ellátására szerveződtek, amiket az állam, illetve a piac nem tudott vagy nem akart megoldani (ami nem jelenti azt, hogy kizárólag ilyen feladatokra érdemes ma kalákát szervezni). Ilyen célok megvalósítására alakultak többek között a ház-, a gát- és az útépítő kalákák. Napjaink talán legfőbb megoldatlan problémájára, az ökológiai válságra sem a piac, sem az állam nem találja a megoldást – ahogy több másik társadalmi problémára sem. Ilyenkor, ahogy korábban is, az alulról szerveződő, kölcsönösség vezérelte közösségekre hárul a feladat, hogy a válságra megoldást jelentő új gazdálkodási módokat megtalálják. A társasmunka segítségével az ökológiai válságból is könnyebb kiutat találni.

Kapcsolódó ajánlónk:

• Részletes, klasszikus tanulmány a kalákáról – Szendrey Ákos: A népi társasmunkák és összejöveteleik

A kép forrása: hirmondo.ro