Lobbizzunk a részvétel lehetőségéért az önkormányzatnál!

100 Ft Original price was: 100 Ft.99 FtCurrent price is: 99 Ft.

A részvételi költségvetés az önkormányzat által elkölthető közpénz felhasználásáról, a részvételi tervezés pedig az önkormányzat által tervezett fejlesztésekről, beruházásokról szól. Ezektől eltérően a vitázó döntéshozatali fórumokon (l. ezekről szóló tippünket) sokféle téma kerülhet terítékre.

A részvételi költségvetés (vagy az itthon elterjedt elnevezés szerint: közösségi költségvetés) lényege, hogy az önkormányzat éves költségvetésének egy részéről a helyben élő emberek dönthetnek. Ez egyrészt azt a célt szolgálja, hogy a polgárok számára átláthatóbb legyen a költségvetés, másrészt pedig azok az értékek és szempontok kerüljenek előtérbe, amelyek a település lakói számára fontosak. A település teljes költségvetése nem vitatható meg ilyen módon, mivel az önkormányzatoknak vannak úgynevezett kötelezően ellátandó közfeladatai, amelyek forrásokat igényelnek. A fennmaradó részről ugyanakkor kezdeményezhet párbeszédet az önkormányzat.

Európától Dél-Amerikáig számos, nagyon különböző méretű településen működik részvételi költségvetés. A magyarországi gyakorlatban is többféleképpen alkalmazták már, amióta 2016-ban Budapest XIX. kerületében, Kispesten elsőként bevezetésre került. Érdemes körülnézni, milyen típusú megoldások léteznek olyan településeken, amelyek adottságai hasonlítanak a miénkhez, és ez alapján tenni javaslatot településünk vezetőinek.

Az önkormányzat költségvetésébe a település lakói úgy is beleszólhatnak, hogy a költségvetés hangsúlyaira tesznek javaslatot (például: a játszóterek vagy az ivókutak fontosabbak-e), de fölvethetnek konkrét ötleteket, kezdeményezéseket is – az önkormányzat döntésétől és a folyamat megszervezésének módjától függ, hogy melyik megoldás kerül előtérbe. Fontos azonban tisztában lennünk azzal, hogy az önkormányzatnak külön forrásokat kell biztosítania a részvételi költségvetéshez – például kell legyen olyan ember a hivatalban, aki ezzel foglalkozik.

A részvételi költségvetés a magyar (és általában az európai) gyakorlatban rendszerint a következő lépésekből áll. Az előkészítés során az önkormányzat elkülönít egy összeget az adott évi költségvetéséből a részvételi költségvetésre, és meghirdeti azt egy kommunikációs kampány keretében. A település lakói első körben javaslatokat tehetnek arra, hogy milyen célokra menjen ez az összeg. Az ötleteket az önkormányzat mérlegeli, elbírálja, majd szavazásra bocsátja közülük mindazokat, amelyeket alkalmasnak ítél a megvalósításra. A település lakói körében legnépszerűbbnek bizonyuló javaslatokat pedig a későbbiekben megvalósítja. Ebbe a folyamatba több helyen is illeszkedhetnek fórumok, beszélgetések, amelyek javítani tudják a részvételi költségvetés minőségét, ezért érdemes az ilyen típusú párbeszédre nagy hangsúlyt fektetni.

A részvételi költségvetés nemcsak települési szinten alkalmazható, hanem bevezethető más költségvetési intézményeknél, például iskolákban is. Ebben az esetben a diákok azok, akik felhatalmazást kapnak, hogy az iskola költségvetésének egy részébe beleszóljanak, és ötleteljenek arról is, hogy milyen fejlesztések lennének szükségesek az intézményben. Ezzel tanulhatják a demokráciát, az állampolgári felelősségvállalást, de az intézmény gazdálkodását és a közpénzügyeket is bemutathatja nekik az iskola.

Ha településünk önkormányzata nyitottnak mutatkozik a részvételi döntéshozatal iránt, akkor arról is meggyőzhetjük, hogy vonja be a település lakóit az önkormányzati fejlesztések tervezésébe. Az úgynevezett részvételi tervezés abban különbözik például a részvételi költségvetéstől, hogy az önkormányzat már eldöntötte, melyik területet kívánja fejleszteni, és milyen összeget biztosít erre – ugyanakkor a helyiek beleszólhatnak ennek mikéntjébe. Például az önkormányzat eldönti, hogy fejleszti a parkot vagy a játszóteret, de a tervezési folyamatot a tervező szakemberek, az önkormányzat és a helyben lakók közösen viszik véghez, figyelembe véve a terület adottságait és a helyiek igényeit. Így az ott élő emberek lehetőséget kapnak arra, hogy elmondják, mire és hogyan szeretnék használni a területet. A részvételi tervezési folyamatok nyilván több időt vesznek igénybe, mint amikor egy tervező(iroda) önállóan dolgozik. Ugyanakkor segítségükkel olyan fejlesztések születhetnek, amelyek jobban szolgálják a helyben lakók igényeit – nem mellesleg pedig a közösségi érzés is erősödhet.

Kapcsolódó ajánlóink:

• Rövid áttekintés a részvételi döntéshozatalról – Kiss Gabriella: A részvételi döntéshozatalról
• Cikk laikus és szakértő szembeállításának meghaladásáról – Pataki György: Bölcs “laikusok” – Társadalmi részvételi technikák a demokrácia szolgálatában
• Áttekintő kiadvány a részvételi költségvetésről – Merényi Miklós (K-Monitor): A részvételi költségvetés esélyei a magyar önkormányzatokban
• Tanulmány a részvételi költségvetésről – Fazekas Mihály: Részvételi költségvetés – a demokratikus döntéshozatal erősítésének lehetősége önkormányzatokszámára
• Segédlet a közösségi tervezéshez – Sain Mátyás és munkatársai: Területfejlesztési füzetek 1: Segédlet a közösségi tervezéshez
• Eszköztár a közösségi tervezéshez – Demeter Anna: Közösségi tervezési eszköztár
• Egy utca megújítása közösségi tervezéssel – Megújuló Déri utca
• Podcast a részvételi demokrácia fontosságáról Kiss Gabriellával – Zöld Egyenlőség podcast: Hogyan vegyünk részt a döntéshozatalban?
• Podcast a részvételi költségvetésről Kiss Gabriellával – Zöld Egyenlőség podcast: Részvételi költségvetés – Hogyan döntsük el, mire fordítjuk a közpénzt?

A kép forrása: greatcities.uic.edu