Mit tehetünk akkor, ha a közösségünk megbeszéléseinek minősége romlani kezd?

100 Ft Original price was: 100 Ft.99 FtCurrent price is: 99 Ft.

Amikor egy közösség megalakul, akkor jellemzően csak egyfajta megbeszélésre kerül sor. Ez eleinte az esetek többségében inkább ad hoc jellegű, majd amikor sűrűsödnek a közös feladatok, általában átváltanak rendszeres megbeszélésekre. A közösség megpróbálja beszuszakolni az összes felmerülő témát ezekbe a megbeszéléseibe. Ez egészen addig nem okoz gondot, amíg csak egy-kettő, nem túl nagy feladatot vállal a közösség. Ám ahogy nő a közösség és ezzel együtt a vállalt feladatok száma és nagysága, úgy lesz egyre terheltebb a megbeszélésre szánt idő. Ilyenkor a rendszeres megbeszélések túl hosszúvá válhatnak, illetve az időhiány miatt gyakran nem sikerül tisztességesen átbeszélni a témákat. Ennek következtében a közösség tagjai egyre inkább a megbeszéléseken kívül beszélgetnek és döntenek a számukra fontos kérdésekben, magára a megbeszélésre pedig már egyre gyakrabban el sem mennek.

Emiatt egy ponton el kell kezdeni differenciálni a megbeszéléseket: át kell gondolni, hogy a közösség céljainak, feladatainak és nem utolsósorban a tagok és az egész közösség természetének megfelelően több különböző típusú megbeszélést tartsunk. Ezek többségén már nem kell mindenkinek jelen lennie.

Milyen típusú megbeszélésekre kerülhet sor egy közösség életében?

• Rendszeres megbeszélések, amelyek a közösség működését biztosítják. Ezeken jellemzően egyaránt szóba kerülnek tájékoztató jellegű és döntést igénylő napirendi pontok. Ezek a megbeszélések a közösség minden aktív tagját érintik.
• Munkacsoport-megbeszélések, azaz kisebb-nagyobb projektek, programok, jellemzően szűkebb csoportot érintő megbeszélései. Ezeknek is lehet több típusa: például napi/heti/havi értékelő és tervező, projektindító és -értékelő megbeszélések.
• Közösséget fejlesztő megbeszélések: ilyenek például az alakulás szakaszában zajló ismerkedő, közös értékeket átbeszélő, célokat kitűző, közös normákat vagy csoportszerepeket tisztázó megbeszélések; a későbbiekben pedig minden közösségfejlesztő alkalom.
• Stratégiai megbeszélések: munkák, projektek, programok, hosszabb távú stratégiák tervezése.
• Értékelő megbeszélések: egy-egy nagyobb munka, projekt, program lezárásakor, év elején/végén.
• Viszonytisztázó, konfliktuskezelő megbeszélések.
• A közösség tagjait fejlesztő, önismereti, csapatépítő beszélgetések – igény és szükséglet szerint a személyes kapcsolatok elmélyítésére, illetve a közösségtagok önismeretének fejlődését segítendő.

Fontos tudatosítani a közösség tagjaiban, hogy a különböző típusú megbeszélések időigénye is eltér, továbbá más és más tudatállapotot igényel a résztvevők részéről: például egy stratégiai megbeszélés nyugodt, kreatív gondolkodást; egy projekt kidolgozása cél- és feladatorientált szemléletmódot; egymás munkájának értékelése pedig empatikus tudatállapotot. Ezért bizonyos esetekben nem lehet, de legalábbis nem érdemes összevonni megbeszéléseket. Ugyanakkor az sem szükséges, hogy minden típusú megbeszélés rendszeres legyen egy közösségben.


A kép forrása: pinterest.com