Cselekvési Tipp

Vezessek, vagy hagyjam az önszerveződésre?

Original price was: 100 Ft.Current price is: 99 Ft.

Vezess, hogy a közösség tudjon önszerveződni!

Alakuló közösségek tagjaitól gyakran hallani, hogy „nem kell vezetés, nem kell vezető, nálunk mindenki csak tag, mi önszerveződünk”. Ha mégis elfogadják, hogy vezetés nélkül nem megy, akkor pedig „hierarchia- és hatalommentes vezetésről” beszélnek. Olvass tovább…

A legnagyobb baj az, hogy ezek nem csupán fogalmi problémák, hanem egyúttal a közösségek jövőjét döntően befolyásoló téves elképzelések is. Valójában a közösséggé válás alapvető és természetes része mind az önszerveződés, mind a vezetés – ez utóbbi funkciót pedig vezetőknek kell ellátniuk. Ezen túlmenően egy ponton túl minden embercsoport csak akkor lesz képes a további önszerveződésre, ha létrejön benne az önszerveződés során a vezetés – azaz lesznek olyanok, akik vállalják a vezetés felelősséget, illetve megkapják a felhatalmazást a többiektől a vezetői szerepek betöltésére. Hogyan történik ez a gyakorlatban?

Amikor emberek kapcsolódnak egymáshoz, megismerik egymást, akkor létrejön a csak erre a csoportra jellemző viszonyrendszer. Ennek a viszonyrendszernek az egyik jellemzője, hogy az egyes résztvevők különböző hatást gyakorolnak a csoportfolyamatokra. Vannak, akikre személyiségük, hozzáértésük, a különféle helyzetekben tanúsított magatartásuk miatt a többiek jobban figyelnek, gyakrabban kapcsolódnak hozzájuk. Vagyis már a kezdetektől megjelennek a csoportban csomóponti emberek. Majd ebből az eltérő felelősségvállalás következtében egy izgalmas csoportdinamikai folyamatban létrejönnek a vezetői szerepek.

A kérdés tehát nem az, hogy a csoport önszerveződik-e, vagy pedig vezetve van, hanem egyrészt ha önszerveződik, akkor megjelenik benne a vezetés is, másrészt pedig a vezetés révén önszerveződik. A vezetés létrejötte azt jelzi, hogy a csoport önszerveződése során egy új szerveződési szintre lépett.

Mindez létrehozza azt a különbséget is, hogy aki nagyobb felelősséget vállal, az nagyobb hatással lesz a csoportra, ez a természetes hierarchia alapja. Ám ez nem azt jelenti, hogy a csoport többi tagja ne gyakorolna hatást. A közösségek természetes vezetése nem a másik feletti hatalmaskodásról szól, hanem arról, hogy a vezetés fölvállalása, illetve annak elfogadása által tanulunk meg bízni egymásban. Anélkül, hogy ezt megtanulnánk, nem vagyunk képesek felnőttként együttműködni.

Aki épp vezet, megtanulja, hogy a vezetés nem főnökösködés, hanem felelősségvállalás, a közös cél szolgálata. Tehát él a közösség bizalmából fakadó hatalmával, de nem él vissza vele. Ennek megélése által a vezető képes meghaladni önmagát, és saját, szűk érdekeiből kiemelkedve rádöbbenhet arra, hogy milyen nagyszerű dolog egy nagyobb célt, más embereket szolgálni.

Eközben aki azt választja, hogy követőként együttműködik a vezetővel, megtanulja, hogy a vezetés elfogadása nem alárendelődés, nem behódolás, hanem szintúgy a számára is sokat jelentő, közös cél szolgálata. Ennek során azt is megtapasztalhatja, hogy a követő ugyanúgy fontos, mint a vezető: ha ő nem követ, akkor a vezető sem tud vezetni.

Vagyis ha valaki azt szeretné, hogy a közösségében épüljön a bizalom, és fejlődjön a közösségi minőség, akkor vezessen, azaz hárítsa el az akadályokat az önszerveződés útjából.

Kapcsolódó ajánlóink:

A kép forrása: ignitas.hu

Vélemények

  1. : bérczes : ádám

    köszönöm ezt az írást, egy csapásra megvilágította a vezetőség mibenlétét számomra. Ádám

Mondd el a véleményed

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük