Hozzunk létre köztereket, illetve közösségi tereket!

100 Ft Original price was: 100 Ft.99 FtCurrent price is: 99 Ft.

Fontos megkülönböztetnünk a köztér és a közösségi tér egymással némileg átfedő fogalmát. A köztér az olyan szabadtéren elhelyezkedő, nyitott, de pontosan körülhatárolható területi egységeket jelenti, amelyeket fizetés nélkül bárki bármikor igénybe vehet. Egyrészt egy valóságos fizikai térszerkezetet takar, másrészt egy találkozóhelyet, ahol az emberek kapcsolatba lépnek egymással. A közösségi terek ugyanúgy nyilvánosak (vagy legalábbis félnyilvánosak), azonban ezek többségükben beltériek, továbbá a tér használói bizonyos szempont alapján jól körülhatárolhatóak, egy csoportot, közösséget alkotnak.

Jelenlegi köztereink nagy része érinthetetlen, szoborszerű, gyakran gépkocsik foglalják és szabdalják a területet. Bizonyos köztereket magántulajdonosok sajátítanak ki (gondoljunk például éttermek teraszaira), és csak a fizetőképes közönség számára használhatók, így a társadalom kevésbé tehetős rétegei kiszorulhatnak ezekről a terekről. A beltéri helyek nagy része is privatizált jellegű, használatuk fogyasztáshoz kötött.

Közösségi célunk lehet közelünkben olyan terek létrehozása, ahol nem kötelező fogyasztani, és térítésmentesen, de legalábbis méltányos áron vehetők igénybe. E tereket érdemes eleve részvételi módon megterveznünk, azaz már a tervezési folyamatba is bevonnunk a hely lehetséges jövőbeli használóit — ez elősegíti, hogy még inkább hasznavehető tér jöjjön létre. Az érintettek a tér kiépítésében, fenntartásában, gondozásában, megóvásában is szívesebben vesznek részt, ha részesei voltak már a tervezésnek is. Amennyiben a tér kialakításakor fizikai munkákat (építés, felújítás) is kell végeznünk, szervezhetünk kalákát. Mivel a közterek zömmel önkormányzati tulajdonban vannak (miközben a közösségi tereknek többféle tulajdonosuk is lehet), természetesen az önkormányzatnál kell lobbiznunk azért, hogy részvételi módon tervezhessük meg őket.

A köztereket nem egyszer az autóktól kell visszavennünk, amiért lobbizhatunk az önkormányzatnál.

Művészeti eszközök — szobrok, installációk, köztéri bútorok, melegedő kövek stb. — segítségével is vonzóbbá tehetjük köztereinket.

Beltéri közösségi terek kialakításakor az ökologikusabb és olcsóbb megoldás az, ha nem építünk, hanem már meglévő, ám részben vagy teljesen kihasználatlan épületekben hozzuk létre ezeket. Önkormányzati, állami, egyházi, civil szervezeti vagy magántulajdonban lévő helyeket egyaránt újratölthetünk élettel. Érdemes egyezkednünk a parlagon heverő épület tulajdonosával, hiszen az állagromlást megelőzendő akár közös érdek is lehet a használat. Amennyiben nem akarunk egyezkedni, vagy nem jutunk megállapodásra, választhatjuk a házfoglalást (squattolást) is — ekkor azonban szem előtt kell tartanunk, hogy nem feltétlenül tudjuk huzamosabb időre birtokba venni a helyet. Újonnan épített társasházakba eleve érdemes betervezni valamilyen közösségi teret.

A köztereken, illetve a közösségi terekben rendezhetünk például beszélgetéseket, előadásokat, szabadegyetemet, olvasóköröket. Helyszínt adhatnak ezek a terek kulturális programoknak, sporttevékenységeknek, kluboknak (például ökofilmklubnak), közös játékoknak, illetve főzésnek — mint ahogy akár buliknak, ünnepeknek is. A közösségi terek irodaként is szolgálhatnak, ahol akár társaságot, inspirációt is nyújthatnak egymásnak az ott dolgozók. Nem utolsósorban pedig végezhetünk itt együtt olyan, gyakran unalmas hétköznapi munkákat is, mint például a diótörés vagy a lekvárfőzés.

Kapcsolódó ajánlók:

• Eszközök a közösségi tervezéshez – Demeter Anna: Közösségi tervezési eszköztár
• Segédlet a közösségi tervezéshez – Sain Mátyás és munkatársai: Területfejlesztési füzetek 1: Segédlet a közösségi tervezéshez
• Kézikönyv közösségi terek létrehozásához – Kathleen Madden: Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret?

A kép forrása: mandarchiv.hu (Klösz György századfordulós fotója a budapesti Kálvin térről)