Cselekvési Tipp

Mit kezdhetünk az erős elképzelésekkel a tervezés során?

99 Ft

Folyamatosan mélyítsük a személyes kapcsolódást!

Minden életmódváltó tele van ideákkal arról, hogy miként lehet közösséget alkotni; hogy mi lehet az a tuti vállalkozás, amibe közösen érdemes belefogni; hogy hol van az a hely, amelyik tökéletes lehetne a mi közösségünk számára; hogy milyen szabályokat kell betartani a működéshez; hogy kikre van és kikre nincs szüksége a közösségünknek stb. Olvass tovább…

Az erős elképzelések pedig megszülik a félelmeket is:

  • “Julcsi nagyon jó ember, de ott van a férje, Béla aki programozó, igazi kocka, és rendszeresen ír kirekesztő véleményeket a facebook-csoportunkban, így vele biztosan nem tudok egy közösségben lenni.”
  • “Marci nem képes betartani egyetlen közösen elfogadott szabályunkat sem. Például mindig mindenhonnan késik, állandóan rá várunk. Egy közösség nem tud szabályok nélkül működni, ezért szerintem ő nem való a közösségünkbe.”

Ezek az erős elképzelések és a velük párban megjelenő félelmek már az elején gátat szabhatnak annak, hogy képesek legyünk jól megegyezni és közösen tervezni. Hiszen amikor az egyik úgy érzi, hogy a másiknak ez vagy az a szempont fontos, miközben neki pont azzal kapcsolatban van egy erős félelme, akkor az elején még könnyen lemondunk arról, hogy ezt megbeszéljük. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy nem érezzük a sajátunknak a készülő tervet, és emiatt vagy tudatosan eltávolodunk a közösségtől, vagy csak simán elveszítjük a motivációnkat, és emiatt kerülünk egyre távolabb.

Ezért fontos, hogy egy induló közösség ne hanyagolja el a személyességet, hogy ne csak “ügyezzünk”, hanem teremtsünk alkalmat a személyes beszélgetésekre is. A személyességi szint emelése szükséges, hogy megértsük, a másiknak mi és miért fontos, továbbá merjünk feltenni akár kényes kérdéseket is egymásnak, és képesek legyünk ezáltal a félelmeink dacára is jó megegyezésekre jutni.

Ennek megvalósítására az egyik egyszerű módszer az empátiaséta, amit fölvehetünk a megbeszéléseink elejére — akár kötelező jelleggel is. Párokban a friss levegőn sétálva szánjunk nagyjából harminc percet arra, hogy csak egymásra figyelünk. Ennek jó módszere, hogy előre elhatározzuk: az idő egy részében csak az egyik, míg a másik részében csak a másik beszél, mi pedig empatikus, értő figyelemmel hallgatunk. Ez megvalósítható öt, tíz vagy akár tizenöt perces váltásokkal is. Az empátiaséta célja, hogy megtanuljunk a figyelem mélyebb szintjén kapcsolódni a másikhoz.

A másik egyszerű módszer pedig személyes beszélgetések bejegyzése a naptárunkba. Gyakran azért nem beszélgetünk kötetlenül másokkal, mert a rögzített programjaink betöltik a naptárunkat. Ezért jó módszer, ha a közösség két tagja jó előre egyeztet alkalmakat személyes beszélgetésekre. Érdemes minimum 2 órás idősávokat rögzíteni, és már az is nagy lépés, ha hetente egy ilyet sikerül találni. Fontos, hogy ez ne munkamegbeszélés legyen, hanem valóban kötetlen, az itt és mostban zajló, személyes beszélgetés. Meg fogtok lepődni, hogy mi mindent meg akartak veletek beszélni a többiek!

Kapcsolódó ajánlóink:

A kép forrása: Getty Images

 

Vélemények

Még nincsenek értékelések.

„Mit kezdhetünk az erős elképzelésekkel a tervezés során?” értékelése elsőként

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük